A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)
ZOMBORI István: A Fogadalmi templomtól a püspöki székesegyházig
A FOGADALMI TEMPLOMTÓL A PÜSPÖKI SZÉKESEGYHÁZIG ZOMBORI ISTVÁN A szegedi Dóm teret mindenki jól ismeri, de a mai állapotában csak az elmúlt 7-8 esztendő óta láthatja az azóta fölnőtt generáció olyannak, amilyen volt. Ugyanis az 1930-ban megépült tér 1958-tól kezdve a 1990-es évek második feléig egyszerűen nem volt látható oly módon, amilyennek készült, mert lényegi részét, a tér közepét, az ott elterpeszkedő szabadtéri nézőtér négy évtizeden át eltorzította. Hogy mennyire szép, mégpedig egy tudatos alkotás révén létrejött szép tér, csak azok tudták igazán, akik 1958 előtt látták, és akik az 1998-tól kezdve ismételten láthatják, beleértve a szép díszburkolatot, amelyet visszaállítottak. Ez a Dóm-tér, a teret alkotó három oldali építménnyel és a középen álló templommal együtt az 1920-as évek második felében épült és 1930-ra befejezett tudatos építészeti konstrukció, amely azonban nem egyszerűen csak a korszaknak, azaz a két világháború közti Magyarországnak a legjobb szakembereit, művészeit fölvonultató alkotása, hanem egyúttal egy olyan létesítmény, amely Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Glattfelder Gyula püspök és Somogyi Szilveszter polgármester személyes közreműködése, és az állam-egyház-Szeged város révén a korszak uralkodó eszmerendszerének és legfőbb ideológiai irányzatának kinyüvánítását, megfogalmazását jelenti a képzőművészet, illetve az építészet eszközeivel. Maga a Dóm, eredetileg egy Szeged városa által építendő templomnak indult, egy olyan fogadalmi templomnak, melyet az 1879. március 12.-Í árvíz emlékére és tiszteletére, hálából kívánnak építem. Évtizedeken át vajúdott az ügy, mire az 1900-as évek elején, tervpályázat eredményeképp megszületett az a terv, amelynek alapján 1913-ban elkezdték a templomot építeni az adott helyen, amely aztán 1914 nyarán a háború miatt félbeszakadt. De akkor már az építkezés egy része megvalósult. 1920-ban a trianoni béke következtében egy új Magyarország jön létre és ezen belül Szeged szerepe, helye egészen más lett, mint az első világháború előtt. Azt megelőzően évszázadokon át az ország közepén lévő nagyváros volt, 1920 után egy határszéli várossá vált, 12-13 km-re a határtól. Ugyanakkor mint nagyváros, éppen Trianon következtében, évtizedes küzdelmek után, megkapta a hőn óhajtott egyetemet, mint önálló létesítményt és e tekintetben három vidéki egyetemi város egyikévé válik. Ez a három vidéki nagyváros Pécs, Szeged és Debrecen. A másik két város, Debrecen és Pécs szintén határszéli várossá válik a korábbi, az ország belsejében lévő helyzetéből. A Fogadalmi templom építése 1914-ben a világháború kitörése miatt félbeszakadt. A munkálatok ismételten csak az 1923-ban indultak meg újra, amikor Glattfelder püspök már Szegeden volt és a tervezett építkezés részleteit a város
