A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)
SIPOS József: A pártok és a földreform előkészítése 1918 őszén
Csizmadia hozzászólására reflektálva Búza Barna kijelentette: hivatalos földreform-tervezet még nincs. Elismerte, november elején kihirdetett rendeletében a katona- és parasztlázadásokban részt vetteket, illetve a munkavégzést megtagadókat kizárta a földreformból. A Magyar Gazdaszövetség nevében Darányi Ignác egyetértett a kormány liberális birtokpolitikájával. A termelés biztonsága miatt azonban aggodalmát fejezte ki és a közép-és nagybirtokosok termelés fenntartásában játszott szerepét is felemlegette. Ezt Kunfi Zsigmond azzal utasította vissza, hogy „nem lehet ebből érdemeket konstruálni." Ennek ellenére Darányi helyeselte Búza rendeletét, mely szerint, akik zavargásokban vettek részt, azok a földosztás előnyeiben ne részesüljenek. Sőt! Az ilyen községeket is büntetni jósolta. 19 Érdekes, hogy Varga Jenő az MSZDP egyik szakembere egyetértett Rubinekkel abban, hogy néhány hónap alatt lehetetlen egy olyan „óriási mértékű földosztást végrehajtani," mint ami tervbe van véve. Osztotta Darányi azon véleményét is: „mindent meg kell tenni, hogy jogbizonytalanság ne jöjjön létre, mert különben nem fog vetni senki." A termelés és az állam szempontjából elismerte, hogy a „nagybirtok sokkal többet termel, mint a kisbirtok." Ezért csak az egyházi birtokokat, a korona- és az állami uradalmakat osztaná fel. Elfogadhatónak tartotta a Rubinek által javasolt 50%-os vagyonadót, mert ezt az államháztartás siralmas helyzete megköveteli. Úgy vélte, ezen a réven az állam igen nagy földhöz fog jutni." A vagyonadó bevezetése miatt a legsürgősebb feladatnak egy országos földérték kataszter fölállítását tartotta. Ezért szerinte a földérték kataszter elkészítéséig — amit 3-4 évre tett — a magánbirtokok kisajátítással is várni kell. Szabó István itt jogosan szólt közbe: „Nem várja meg a nép!" Erre Varga úgy reagált, hogy „akik ma földet akarnak, megkapják ingyen, de fizessenek a földnek értékkataszterben megszabott értéke után 2-3-4%-ot." E kulcsokról persze lehet beszélni, de az „államháztartás pénzügyi egyensúlya meg fogja követelni ezt a radikális adóztatási módszert." Ágoston Péter, Bihar megye szociáldemokrata főispánja is hangsúlyozta: az MSZDP is a „termelés biztosítása szempontjából fogja fel a birtokpolitikát. 0 — az agráriusokhoz hasonlóan — sem értett egyet azzal, hogy mindenkinek adjanak földet, aki a háborúban volt. A földreform végrehajtást évekre elhúzódó munkának tartotta, ezért a termelés biztosítása miatt „együtt kell hagyni a földbirtokokat. " Hogy milyen formában azt nem mondta meg. 20 A birtokpolitikai tanácskozás első napján felszólaló szociáldemokrata vezetők tehát nem voltak egységesek. Voltak, akik a kautskysta nagyüzemi álláspontra helyezkedtek, mások a földosztást tartották helyesnek. Többségük azonban ellenezte a kiosztandó földek magántulajdonba adását: az állami tulajdonban maradó földeket csak örökbérletbe akarták adni a parasztságnak magas, 4 százalékos földérték adó ellenében, ami a teljes földjáradék visszafizetését jelentette volna. A Polgári Radikális Párt jelenlévő vezetőinek többsége, az un. georgisták (Pikier Gyula, Braun Róbert) egyetértett ezzel. Csupán Dániel Arnold követelte a 19 Köztelek, 1918. XII. 7. Uo. 20 Uo.
