A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

1899. október 15-én a Csongrád megyei pártszervezet új lap kiadása érdekében értekezletet hívott össze Szentesre. Az új lap kiadását elsősorban a szentesiek; Békési Imre, Nagy Balázs, Árvái Bálint szorgalmazták. A pártvezetőség nevében megjelenő Kardos (Izrael) Jakab azonban lebeszélte őket. De a helybeliek nem nyugodtak bele a kudarcba, s a lap kiadása érdekében újabb tanácskozást tartottak, ahol állítólag Mezőfi Vilmos is megjelent, aki a jelenlevőket a pártvezetőség álláspontja ellenére a lap kiadására biztatta. Az új lapot Szentesen 1899. október 28-án adták ki SZABAD SZÓ címen, Pásztor János szerkesztésében. A pártvezetőség a lap megjelenése után azonnal szembefordult vele. Pásztor lapját „magánvállalatinak minősítették, és terjesztésének megtagadására szólították fel a földmunkásokat. Miután a pártvezetőség a szentesiektől minden támogatást megtagadott, Mezőfi Vilmoshoz fordultak, hogy támogassa a lapot, írjon bele. Mezőfi készségesen eleget tett a kérésnek, így került a Szabad Szó egyre inkább az ő befolyása alá. Ezután következett a szentesi képviselő-választás 1900 januárjában. A Szociáldemokrata Párt központi vezetősége Klárik Ferencet, míg a kerület helyette Mezőfit jelölte. A választáson Mezőfi 113 szavazatot kapott. A megrendezendő második fordulóban viszont dr. Molnár Jenő pesti ügyvéd került ki győztesen, s ő lett a kerület országgyűlési-képviselője. Ezt követően a február 3-án tartott értekezleten szembefordultak a pártvezetőséggel, a cél Mezőfi vezetésével a legközelebbi kongresszuson a pártvezetőséget megbuktatni. Ez az elgondolás azonban nem sikerült, így az ellenzék a kongresszusról kivonult, és április 16-án megalakították az Újjászervezett Szociáldemokrata Pártot. Az alakuló gyűlésen a csongrádi munkások is képviseltették magukat, s az itt létrehozott 1 l-es bizottságban a szentesi Békési Imre mellett ott találjuk a csongrádi ifj. Huszka Mihályt is. Az ellentétek a pártkongresszust követő földmunkás tanácskozáson is kicsúcsosodtak. A Csongrád megyeiket Huszka Mihály, Keresztes Mihály, Békési Imre stb. képviselték. Heves vita alakult ki a Szabad Szó körül Bokány, Izrael és a szentesiek között. Békési tényekkel bizonyította, hogy a pártvezetőség nem támogatja őket, s ezért fordultak Mezőfihez. A vitában a csongádiak nevében Huszka a Szabad Szó mellett állt. ki. A századforduló első éveiben az újjászervezettek tevékenysége a megyében Szentes mellett a legjelentősebb Szegváron, Mindszenten és Csongrádon volt.

89 És az újjászervezett pártnak 1901. július 16-án Csongrádon ifj. Huszka Mihály, s Bottlik Lajos lettek a bizalmi férfiai.

90 Mezőfi mozgalma azonban nem sokáig szabta meg a cselekvést. Fellépése nyomán kibontakozott mozgalmat mindig alárendelte saját becsvágyának. Ezért az 1900-ban még vele tartó radikálisabb fővárosi munkásszervezetek elhúzódtak tőle. A korábban őt támogató Preipfer Sándor, Engelmann Pál, Pollák Béla és Poór Árpád is elfordultak tőle. Ezt tették egyes földmunkás vezérek is, de cserében tetemes birtokos paraszti és értelmiségi tábort nyert magának Mezőfi.

91 83 FARKAS József: Agrárszocialista mozgalmak ... 46-49. p. 90 CSML (SzL) főisp. biz. ir. 188/1901. sz. 91 FARKAS József: „Ne legyen többé se úr. se szolga!" ... 21". y.