A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

PÁL József: A szegedi zsidóság 1918 előtti gazdasági és társadalmi szerepe, a hitközösség és a zsidó egyletek szociálpolitikai tevékenysége

többé — kevésbé igénybe vették a zsidó jótékony egyletek segítségét. Ez a zsidó lakosság közel 10%-a volt!! A zsidóság és a magyarság viszonya A betelepülés idején — mint láttuk — a zsidóságnak bizonyos ellenszenvet, korlátozásokat kellett elszenvednie. Ennek ellenére megvolt bennük a magyarsággal való asszimilálódási törekvés. Elismerésre méltó, ahogy például a többnyire németül beszélő zsidóság is kiállt, az 1848-as forradalom és szabadságharc idején, a magyarság ügye mellett: Népfelkelő századot állítottak fel Kohen Ábrahám vezetésével, akinek felesége pedig a sebesültek ápolását szervezte. így természetesen a szegedi zsidók sem maradtak ki a megtorlásból. Bár közülük senkit sem végeztek ki, sőt börtönbüntetésre sem ítéltek, de 1849. aug. 6-án Haynau a szegedi hitközségre 25 ezer bakancs beszolgáltatását vetette ki. Ez azt jelentette, hogy bakancs járandóság címén a szegedi hitközség 1682 tagjára 83 988 forintot vetettek ki.

61 Az 1850-ben Szegedre érkezett új rabbi — Lőw Lipót — is a magyarok ügye melletti kiállása miatt került börtönbe, majd házi őrizetbe, illetve megfigyelés alá.

62 0 vezette be az istentiszteleteken a magyar prédikációt, és nagy szerepe volt abban is, hogy a zsidó elemi iskolában magyar lett a tanítás nyelve. A középiskolás fiatalokat pedig arra buzdította, hogy magyarnak vallják magukat.

63 A kiegyezés körüli időszakban a zsidóság zöme még németül beszélt. Vegyes házasság alig fordult elő. A családi érintkezés nyelve vegyes volt. Ahogy Marjanucz László írja: a gyermekek az anyával németül vagy jiddisül beszéltek, az apával magyarul is.

64 A kulturális és műsoros rendezvények nyelve is a kiegyezéskor még vegyes volt. A színészek hol németül, hol magyarul énekeltek, szavaltak, beszéltek. A 70-es évektől azonban az előadásokon már csak magyar szót hallunk. A zsidóknak a magyarság felé való nyitottságát mutatja, hogy a nem zsidó szegények segítését is a szívükön viselték. Majd másutt lesz arról részletesen szó, hogy a zsidó egyesületek a keresztény szegények támogatását sem zárták ki akcióikból. Az adományozók, alapítványtevők jó részének célkitűzése is túlment a hitközségi kereteken. Kiss Dávid alapítványa erre a legjobb példa: Kiss Dávid Miskolcon született, és egyszerű kereskedősegédből küzdötte föl magát Szeged leggazdagabb polgárai közé: 1872-ben építette — mint láttuk — 300 000 forintot érő palotáját, a nagy árvíz idején a védekezésre kamatmentes 60 Szegedi Napló, 1898. ápr. 1. 61 REIZNER: i. m. 40. p. 62 Uo. 63 MARJANUCZ: i. m. 33. p. 64 Uo. 34. p.