A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

PÁL József: A szegedi zsidóság 1918 előtti gazdasági és társadalmi szerepe, a hitközösség és a zsidó egyletek szociálpolitikai tevékenysége

A SZEGEDI ZSIDÓSÁG 1918 ELŐTTI GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI SZEREPE, A HITKÖZSÉG ÉS ZSIDÓ EGYLETEK SZOCIÁLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGE PÁL JÓZSEF I. A ZSIDÓSÁG SZEGED GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI ÉLETÉBEN (1784-1918) A zsidóság letelepedése, létszámának alakulása Szegednek már a középkorban — a mohácsi vész előtti időszakban is — voltak zsidó lakosai, de a törökök kiűzése után (1688) ezeknek el kellett hagyniuk a várost. A hatóság zsidónak letelepedési engedélyt csak abban az esetben adott, ha az illető felvette a keresztségét. Az első eset 1731. máj. 20-án történt, amikor a belvárosi templomban, óriási közönség jelenlétében, egy zsidó a keresztségét Demeter néven fölvette. A neophitának Podhradszky György főbíró lett a keresztapja, és a tanács az itt maradására 25 frt-ot szavazott meg, mely akkor jelentős összeg volt.

1 A helytartó tanácsnak a zsidók összeírására vonatkozó körrendeletére (1768. okt. 3-án) Szeged városának tanácsa még örvendezve a következőket jelentette: „...Nálunk Isten kegyelméből, mint azelőtt, úgy most is, egyetlen zsidó sem lakik, miért is a zsidó családok összeírása nem eszközölhető."

2 II. József császár 1781-ben kibocsátott „türelmi rendelete" nyitotta meg Szeged kapuit is a zsidóság előtt, bár közvetlenül előtte engedély nélkül Pollák Mihály letelepedett. Nemsokára (1784-ben) letelepedési engedélyt is szerzett, amit Sakter Jakab, Wolf Jakab, Spitzer Izrael, Jakab Márk és Izrael Márk is megkapott. Boltot nyithattak, és kereskedést folytathattak, sőt ingatlant (házat) is szerezhettek.

3 Az első házat Pollák Mihály vette 1788-ban.

4 Az 1787-ben tartott országos népszámlálás szerint már 25 zsidó család (136 fő) lakott Szegeden, melynek összlakossága 21519 fő (4469 család) volt.

5 Az 1798-as összeírás pedig 311 főt számlált.

6 A vetélytárs kereskedők (elsősorban német, szerb) beadványára azonban 1799-ben a telek és házvásárlást egy rövid időre a tanács megtiltotta, majd külön engedélyhez kötötte.

7 1 Lásd: REIZNER János: Szeged története. 3. kötet. Szeged, 1900. 36. p. 2 Idézi: REIZNER: i. m. 37. p. 3 REIZNER: i. m. 37. p. 4 LŐW Imánuel - KULINYI Zsigmond: A szegedi zsidók 1785-től 1885-ig. Szegedi Zsidó Hitközség kiadása 1885. 19. p. 5 REIZNER: i. m. 143. p. 6 Lásd: MARJANUCZ László: A szegedi zsidó családok a 19. században. Szeged, 1988. 3. p. 7 LŐW - KULINYI: i. m. 20. p. és REIZNER: i. m. 37-38. p.