A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

PÁL József: A szegedi zsidóság 1918 előtti gazdasági és társadalmi szerepe, a hitközösség és a zsidó egyletek szociálpolitikai tevékenysége

A zsidók azonban tovább szaporodtak, és 1808-ban már 60 család (357 fő) élt Szegeden. A városi tanács 1814-ben külön területet jelölt ki számukra, melyen belül a zsidók házakat vásárolhattak. Ez a házkör a mai Jósika utca, Bartók tér, Bolyai utca és a Gutenberg utca által határolt területet foglalta magában.

8 A zsidóság további gyorsütemű szaporodása (1825-ben már 754 zsidó élt Szegeden, miközben a város összlakossága 32209 fő volt) oda vezetett, hogy a kijelölt terület rövidesen szűknek bizonyult. A kört 1838-ban kibővítették a Kálvária sgt, a Feketesas u, a Mérey u. és a Mars tér vonaláig.

9 A megszorításokat a városi hatóság nem vette nagyon szigorúan, így a zsidóság jelentős része a kijelölt területen kívül lakott. Szeged zsidósága különösen az 1840-es években szaporodott gyors ütemben: 1840-ben 699 fő, 1841-ben 800 fő, 1848-ban 1628 fő volt.

10 Az 1857-es népszámlálás 3561 zsidó személyt talált, mely további gyorsütemű növekedésről tanúskodik. A zsidók aránya a város összlakosságán (62700 fő) belül meghaladta a 4%-ot (4,1%).

11 A létszámgyarapítás újabb lendületet vett 1858 után, amikor a város tanácsa megszüntette a zsidók ház és birtokszerzési tilalmát, azaz eltörölte a házkört. A helytartótanács a belügyminiszter rendelete alapján 1859-ben a megyefőnök útján a zsidóság tudomására hozta, hogy „...nem támaszt nehézséget az ellen, hogy Szegeden a zsidók bármely városrészben ingatlanokat szerezhessenek és birtokolhassanak."

12 Ez jó lehetőséget biztosított a zsidóságnak, a kiegyezést követően, a vállalkozások elindításába, a „gründolási láz"-ba való bekapcsolódásra. Az 1870-es népszámlálás 3628 zsidó lakost talált Szegeden, és ez a város összlakosságának (70179 fő) az 5,16%-át tette ki.

13 Ezután a város és a zsidóság nagymérvű növekedése egy időre megállt. Az 1881-ben végrehajtott népszámlálás, a 73675 szegedi lakos között, 3618 zsidót számlált, mely 4,91%-ot jelentett.

14 Rövidesen újabb növekedési hullám következett: Az 1890-es népszámlálás Szeged lakosainak számát 85569 főben állapította meg, és ezek közül 4731 volt a zsidó (5,5%).

15 A századvégi újabb gazdasági fellendülés Szeged lakosságát és a zsidóság számát arányosan növelte: Az 1900-as népszámlálás szerint Szeged lakossága 100290 fő volt, a zsidóság száma ezen belül 5853 főt tett ki (5,7%).

16 8 Lásd: LŐW - KULINYI: i. m. 23-24. oldalán és TORKOS Róbert - OLÁH Tamás: A szegedi zsinagóga és a város zsidósága. Szegedi Temetkezési KFT. é. n. 8-9. oldalon közölt várostérkép. 9 Uo. 10 TORKOS - OLÁH: i. m. 6, 12. p. és Szeged története. 3. kötet. Szerk.: GAÁL Endre. 932. p. 11 Magyar városok statisztikai évkönyve. I. évf. Szerk.: THIRRING Gusztáv. Bp. 1912. 52. p. 12 LOW - KULINYI: i. m. 26-27. p. 13 A Magyar Korona országaiban az 1870 elején végrehajtott népszámlálás eredményei. Szerk.: Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal. Pest, 1871. 31. p. 57-58 p. és 70. p. 14 Magyar Szent Korona Országaiban az 1881 elején végrehajtott népszámlálás eredményei. Bp. 1882. 1. kötet. 84-85. p. 15 KULINYI Zsigmond: Szeged új kora. A város újabb története (1879 - 99) és leírása. Szeged, 1901. 266. p. és Magyar Statisztikai Közlemények. 5. kötet. A Magyar Korona Országainak 1880 és 1891. évi népmozgalma. Szerk.: Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal. Bp. 1893. 66. p. 16 Magyar Szent Korona Országainak 1900 évi népszámlálása. Első rész. A népesség általános leírása községenként. Szerk.: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Bp. 1902. 187. p.