A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

258 képviselői mandátumhoz jutott, az ellenzéki pártok mandátuma a 150-et sem érte el.

187 A választási küzdelmek megindulása előtt, mintegy preventív intézkedésként a belügyminiszter 1910. április 29-én kibocsátott 267. res. számú rendeletében felhívta a megye főispánjának a figyelmét, hogy a kiírandó választások alkalmából annak zavartalansága biztosítására mennyi csendőri, s hány század katonai karhatalomra lesz szükség. Csongráddal kapcsolatosan a főispán azt közölte, hogy ebben a választókerületben a 30 főnyi csendőri karhatalom elegendőnek látszik a rend fenntartására.

188 Ennek ellenére a biztonság kedvéért már júniusban Csongrádon egy század gyalogos katonaságot és 25 gyalogos csendőrt állítottak készenlétbe.

189 Ez az intézkedés szemléletesen mutatja, hogy mind a kormány, mind a helyi hatóság az ellenzék nagyobb arányú megmozdulásától tartott, s attól, hogy a szociáldemokrata munkásság is erőteljesebben aktivizálódik a kormánnyal szembeni ellenzék oldalán. Egyébként az 1910. évi választáson a Népszava közlése szerint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselő-jelöltjeként Csongrádon Nyisztor György lépett föl.

190 A választás lefolyásáról, az eredményekről azonban adatok híján nem áll módunkban beszámolni. Az előzőek folyamán felvázoltuk, hogy a földmunkásság az utóbbi időkben nem robbantott ki aratósztrájkokat. Nem így állt a helyzet a nyomdászsegédek esetében, akik június és júliusban beszüntették a munkát. A három nyomdatulajdonos azonban nem volt hajlandó tárgyalni a sztrájkoló segédekkel.

191 A tulajdonosoknak ez a magatartása arra enged következtetni, hogy a segédek feltételeit, követeléseit nem állt szándékukban teljesíteni. A földmunkások anyagi helyzete az 1910-es években változatlanul nem volt mondható kielégítőnek. E viszonyok enyhítésének elősegítésére alakult meg a „Munka" Földmunkás Termelőszövetkezet, a Földmunkásszövetség fiókintézeteként nagyobb föld- és kubikmunkák vállalására, melynek megalakítását csongrádi és szentesi földmunkások (kubikosok) több mint egy évtizede követelték. Bár a kubikmunkások szövetkezeteként jött létre, az elfogadott alapszabály — melyet olasz minta alapján alkottak meg — a lezajlott viták hatására igen széleskörűen fogalmazta meg a szövetkezet alábbi céljait: „... tagjai helyzetének javítása, szövetkezés segítségével fejlesztett mezőgazdálkodás, értékesítés, munkavállalás, földbérlet és munkaeszközök beszerzése, valamint a mezőgazdaság és földmunka ... az ezekkel kapcsolatos iparágak körébe vágó mindenféle termelés, értékesítés és közvetítés, s végül takarékbetétek gyűjtése ..."

192 Amint az tapasztalható, a szövetkezet elsődlegesnek a földmunkások gazdasági erősítését tekintette főcéljának, tehát gazdasági intézményként hozták létre, az állami támogatás reményében. A Munka szövetkezet megalakulása után a Földmunkásszövetség érdeklődésének központjába a szövetkezet került. 187 NAGY József: i. m. 189. p. 188 CSML (SzL) főisp. ált. ir. 16/1910. sz. 189 CSML (SzL) főisp. ált. ir. 22/1910. sz. 190 ERDÉLYI Péter: i. m. 176. p. 191 Uo. 192 SZAKÁCS Kálmán: i. m. 271-272. p.