A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

E szövetkezet megalakulása egybeesett a gazdasági konjunktúra megtorpanásával, amely maga után vonta az üzleti pangást, az építkezések beszüntetését. Az induláshoz szükséges tőkehiány a vállalkozás sikerét eleve behatárolta, ezért fejlődése már a megalakulásakor kétséges volt. A szövetkezet alaptőkéje kizárólag a tagok befizetéséből származott. 50 koronás részjegyeket bocsátottak ki, melyet havi 2 korona részletben is lehetett törleszteni. Mivel a munkavállalás költségekkel járt — emellett 5%-os óvadékot is letétbe kellett helyezni —, eleinte kisebb munkák vállalásával kísérleteztek. A pénzhiány következtében a tagok száma alacsony, és a szükséges alaptőke is kevés volt. 1912 végén 100, 1913. december 31-én pedig 390 tagot tartottak nyilván, akik 32 településen — elsősorban az alföldi nagyobb helységekben — éltek. Csongrádon 37 tagot regisztráltak. A Munka szövetkezet első vállalkozásai közé tartozott a magyarcsanádi — volt Csanád megyei község (B. Gy.) — Maros-parti védgátak építése,

193 ahol nagy valószínűséggel a csongrádi kubikosok egy része is valameddig megélhetésre talált. A munkásság gazdasági körülményeinek nem kielégítő volta az I. világháború kirobbanása előtti években is több földmunkást külföldre kényszerített. Ezt tette szóvá a Tiszavidék című lap. A cikk írója keserűen állapítja meg, hogy „...a földművelési munka jó pár hónapja szünetel, nincs munka. ... Nálunk inkább hagyják kivándorolni a munkára éhes kétkezi munkást — olvasható —, semhogy lehetőséget nyújtanának neki arra, hogy a hosszú téli hónapokra is megkeresse a maga, a családja szükségletét ...".

194 A munkásnépre nehezedő kemény gazdasági helyzetet csak tovább mélyítette a kitörő világháború. A munkáscsaládok életkörülményeit Csongrádon is súlyosbította az a tény, hogy a munkaképes családfőknek, a javabeli férfiaknak be kellett vonulniok katonai szolgálatra, így a családok eltartásának mindennapos gondja az anyákra, a nőkre, a dologra fogható gyermekekre, s az otthon maradt idős emberekre hárult. És a háborúval járó nehéz megpróbáltatások mindjobban éreztették hatásukat a munkáscsaládok életében is. 193 Uo. 275-276. p. 194 ERDÉLYI Péter: i. m. 178. p.