A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)
MÚZEUMOK ÉS GYÚJTEMÉNYEK - FÁRI Irén – NAGY Ádám: Szegedi vendéglátóhelyek képeslapokon 1900-1920
A városban lévő katona zenekarok közül kettő működése jelentős, a „közös" hadseregbeli 46-os gyalogezredé (1918 októberéig állomásoztak Szegeden) és a honvédzenekar. A város mindkettőt segélyezte, mert a városi térzenét fölváltva szolgáltatták. Rendszeresen fölléptek a vendéglátóhelyeken és közreműködtek a rendezvényeken. A cs. és kir. 46-os gyalogezredet ért vád miatt, miszerint nem szívesen játszanak magyar számokat, a Próféta 1903-ban sietve közölte a műsorukat. A hangversenyüket Éljen a haza indulóval kezdték, majd a Cigánybáró c. operettből a nyitány következett, Forgó kerékkeringő, Home, sweet home angol dal után nagy egyveleget játszottak a Bánk bánból, Magyar vígjáték nyitány után a Kovács az erdőn c. zeneszám, majd Török szerenád, újabb Magyar egyveleg és francia chansonett következett, a sort a gyorspolka zárta. 19 Vendég szalonzenekarok és női zenészek fellépését is hirdették a vendéglősök és természetesen varieték, kabarék műsorát is. A színházzárástól színháznyitásig, azaz nyáron játszási engedélyt kapott daltársulatok, orfeumok műsorszínvonala változó volt. A század elején a német nyelvű zengerájok kiszorultak az orfeumszínpadról, 20 ezzel a magyar nyelvű színjátszás nyert teret. 21 A kabarék főként a Feketesas udvarkertjében, a New York kávéházban, a Fekete házban működő Püseni majd Dreher sörcsarnokban, a Japán kávéházban, a Kaszinó kertben léptek föl. Dalművekkel, alkalmi darabokkal, bohózatokkal, akrobata és bűvész számokkal szórakoztatták a nagyérdeműt. A legsikeresebbnek Szűcs Laci 22 igazgató 1904-ben Figaró Színpad, 1905-7-ben Tarka Színpad néven működő társasága bizonyult. 1908 októberében Szűcs saját Kabaré kávéházat nyitott a Deák Ferenc u. 28. alatti kávéházban, 23 1909. június 4-én pedig kifejezetten kabaré előadások céljára egy arénaszerű fedett helyiséget rendezett be Pálfy Sándor ügyvéd telkén (Széchenyi tér 5.) Horváth Mihály u. 8. sz. alatti bejárattal, ahol vendégtársulatok szintén fölléptek. 24 A Vígszínpadnak elnevezett kabarékert igazgatója 1911-ben Sarkadi Vilmos volt. 25 A kávéházak varieté műsor kínálata azért továbbra is megmánnak, Murka Gazsinak, az ő iskolájukban nőtt föl. A kávéház, amelyben zenélt megtelt közönséggel. Sikerei ellenére szerény, jómodorú maradt. Elvitte a háború Szegedről, lövészárkot ásott, regiment szakács lett, miközben az ő nevét használta itthon a zenekar. Amikor hazajött, nem kellett a bandába. Új társulatot akart szervezni. SZN 1919. jan. 14. 5. Később Berlinben próbált szerencsét, ahonnan betegen jött haza. A tüdőbaj elhatalmasodott rajta — írta a nekrológ. A nekrológra Tóth Tamás hívta föl a figyelmünket. Segítségét köszönjük. 18 BERÉNYI, 1991. 1120. 19 SZN 1903. május 21., 3. 20 SZN 1900. júlus 14. 6. A Feketesas udvarában hat fiatalember hazafias dalok éneklésével tüntetett az orfeumi előadás német része ellen. Kihágás nem történt a bíró szerint, mert „az ott jelen volt közönséget nyugalmában, kényelmében és élvezetében éppenséggel nem zavarták", az előadás, mely nélkülözött minden művészi értéket, magyarul folyt tovább. 21 SZN 1922. júlus 9. [név nélkül]: A szegedi kabaréélet története. Az adatra Sándor János rendező, színháztörténész hívta föl a figyelmünket. 22 Szűcs László id. (1870-1936) Színészként kezdte pályáját vidéken. Népies figurákat játszott, varietékben lépett fel sokfelé az országban. A Népszínház tagja is volt. Trianon után fiával erdélyi városokban szerepelt. Enyedi, 1999. 369. Szűcs Laci 1906. augusztus 23-án fényes előadás keretében tartotta meg 20 éves működésének jubüeumát és jutalomjátékát a Püseni sörcsarnokban. SZN 1906. augusztus 19., 3. 23 SZN 1904. júlus 21. 7.; 1905. júl. 8. 7.; 1907. máj. 17. 9.; 1908. okt. 15. 9. 24 SZN 1909. május 28. 6.