A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

MÚZEUMOK ÉS GYÚJTEMÉNYEK - FÁRI Irén – NAGY Ádám: Szegedi vendéglátóhelyek képeslapokon 1900-1920

A századelő társasági életének fontos színterei voltak a vendéglátóhelyek. A szilveszter, a farsang és a március 15-i nemzeti ünnep, a szüret is alkalmat adtak arra, hogy az egyletek és körök társasvacsorával egybekötött zártkörű táncmulatságot rendezzenek. Az 1906. évi farsangi naptár részlete szerint: az izraelita nőegylet hangversennyel egybekötött táncvigalma a Tisza Szállóban, a Márer- malom molnárai és munkásai özv. Szélpál Gyuláné vendéglőjében (Petőfi sgt. 87.), a szegedi nőiparegylet sorsolással egybekötött táncestélye a Tisza Szállóban, a Pálfy-testvérek vasöntödéjének alkalmazottai az Ipartestület házban, Nyári János vendéglőjében, az önkéntes tűzoltók báljukat a Kass vigadóban, a felsővárosi népkör a póttartalékosok családjának megsegítésére a Lippai vendéglőben (Brüsszeli krt. 5.), a kör saját helyiségében, a szegedi húsvágók és sertéshizlalók egylete a Kass vigadóban, a felsővárosi iparoskör a saját helyiségében a Martonosi vendéglőben (Római krt. 31.), a központi társadalmi kör Nyáry György (Boldogasszony sgt. 33.) vendéglőjében, a VI. ker. függetlenségi és 48-as pártkör Savanya János vendéglőjében ( Petőfi sgt. 49.), a rókusi ifjúsági egyesület a Csikós vendéglőben (Kossuth L. sgt.) tartotta bálját. De külön táncestélyt tartott a dalárda, volt cigánybál, Kaszinó estély, pincéregyleti és természetesen vendéglős ipartársulati bál. A szezon legelitebb báljának a Kass vigadó összes termeiben megtartott Pro Calabria bált tartotta az újság, amelyet a földrengés sújtotta Olaszország megsegítésére szerveztek. Mindkét katonai zenekar és a két legjobb cigányzenész társulat szolgáltatta a talpalávalót, jótékony bálról lévén szó, ingyen. Az Otthon helyiségében a honvédzenekar és Urbán Lajosék, a Lloyd termeiben a 46. gyalogezred zenekara és Erdélyi Kálmánék játszottak felváltva.

12 1909. február elején a rendőri sajtóiroda jelentése szerint szombat, vasárnap és kedden, a város területén 24 helyen tartottak engedélyezett bált, melyen több mint háromezren vigadtak.

13 Somogyi Szilveszter főkapitány az egész éves rendezvény-statisztikát közölte az 1912. januári jelentésében: eszerint az előző évben 15 hangversenyt, 443 zeneestélyt, 712 táncmulatságot és 271 mutatványt tartottak Szegeden.

14 A vendéglők és kávéházak természetesen rendezvények nélkül is rendszeres célpontjai voltak a helyi vendégeknek, fogyasztani és időt tölteni jártak oda: beszélgetni, kártyázni, biliárdozni, újságot olvasni, nyáron tekézni. A zene kellemesebbé tette az ott tartózkodást, és a törzsközönség szórakoztatására a zenekarok körbe járták a különböző vendéglátóhelyeket, esténként más-más helyen léptek föl. Erdélyi Kálmán

15 és Urbán Lajos

16 cigány zenekara mellett Vajda Jancsit

17 tartották a leghíresebb prímásnak. 12 SZN 1906. február 2., 6. 13 SZN 1909. február 4., 7. 14 SZN 1912. január 28., 4. 15 Erdélyi Kálmán (1860-1922) a kitűnő tehetségű és regényes életű zenész bátyjának, ifj. Erdélyi Nácinak a zenekarában kezdett zenélni, 1896-tól lett az Erdélyi-zenekar főprímása. APRÓ 1995. 192. A Kass-vigadóban ünnepelte pályafutásának 25. évfordulóját. SZN 1911. márc. 24. 16 Urbán Lajos („Kukac", 1852-1925) zenészi pályafutásának félszázados évfordulóját 1919 őszén ünnepelte. APRÓ 1996. 192-195. 17 Vajda Jancsi „A szegedi zenész vüágnak egyik igen értékes tagja" 44 éves korában meghalt. Szegedi Új Nemzedék, 1926. jan. 12. 4. Vajda Jancsi méltó utódja volt Urbán Lajosnak, Erdélyi Kál-