A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

NAGYGYÖRGY Zoltán: A 230 éve újratelepített Horgos címere

A pecsétképe az előbbiekkel azonos, még a magyar nyelvű felirata leegyszerűsítve „HORGOS KÖZSÉG". E bélyegző lenyomata egy horgosi postamester kinevezésének tiszti szerződésén van, kelt Budapesten 1880 évi április hó 22-én, melyet utána még Horgoson is hitelesítettek.

20 G) A századfordulón váltóztak a nézetek, így újabb bélyegző került használatba. Úgy ez mint az ezt követő bélyegzők pecsétképei a történelmi múlt ábrázolását elhagyva már elvesztették a heraldikai jellegüket. Ezen bélyegző lenyomata fektetett ovális alakú és a külső pereme farkasfogazott, melynek a méretei 4, 8 * 3 cm. A szövege megegyezik az előző bélyegzőével: „HORGOS KÖZSÉG", csak a két szó kétfelé osztva felül és alul helyezkedik el, és középen egy ekevas ábrázolása látható. A kék színű lenyomatok, a századfordulótól a község képviselői ülések jegyzőkönyveiben találhatóak.

21 H) 1903-at a változás évének tekintették, ugyanis Csongrád vármegye, és benne Horgos községe is reformoknak nézett elébe. Az előző bélyegző egy újabb változatának a lenyomata már több színben is előfordul, amelynek az átmérője 3, 4 cm. A pecsétképe úgyszintén megegyezik az előzővel, egy ekevas, míg a magyar nyelvű körirata már bővült: „CSONGRÁD VÁRMEGYE HORGOS KÖZSÉG. 1903" A bélyegző lenyomatai megtalálhatóak a következő évtől a község korabeli jegyzőkönyveiben. Az itt közölt példány pedig egy aratási szerződésen van, hitelesítve Horgoson 1941. július 16-án.

22 (A II. Világháború alatt Délvidékkel Horgos is visszakerült az anyatesthez, Magyarországhoz - Csongrád megyéhez, így ezen idő alatt a legutóbbi régi magyar hitelesítő bélyegzők ismét érvényben voltak.) A városok és községek címereinek ábrázolásaira a címerfelvételek idején általában erősen hatottak egy helyi tisztséget betöltő család, úgymint egy nemesi nagybirtokos család címerei is. A Horgost újratelepítő, Horgos és Tisza Szent Péteri birtokos, nemesi származású Kárász családi címer heraldikai leírása: A címer barokk stílusban készült. A címerpajzs: egyenesen álló lefelé szimmetrikusan kerekített csücskös talpú háromszög. A címerpajzs mesteralakja: középen, vízszintesen hullámos ezüst-pólyával vágott, felül kék, alul zöld mező. A címerképek: felül kék égben, jobb és bal sarkában l-l hat sugarú ezüst csillag (ez a pogány ősök hitének jelképei). A pajzs talapzatában alul zöld színű hármas halom (ez az egekbe törő felsőbbrendűség — pogány jelkép). Középen vízszintesen ezüstszínű folyóvíz (lásd. a Krassóvár melletti Kárász folyó) választja ketté, amelyből egy kárász hal dugja ki a fél testét, (ez a család névadó jelképe). A címersisak: az álló címerpajzs felső peremén középen egy szembenéző pántos sisak van, rajta háromlombos — kétgyöngyös aranykorona, peremén kirakva kék-vörös ékkövekkel, a nyakában pedig egy aranyérmés nyakék (ezek a nemesi rang birtokjegyei). A koronában egy fél lábon álló gólyamadár, a csőrében 20 Nagygyörgy Zoltán magángyűjteményében (tiszti szerződés). 21 Történelmi Levéltár - Zenta. Horgos községi kópviselőülések jegyzőkönyvei. 22 Nagygyörgy Zoltán magángyűjteményében (aratási szerződés).