A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

NAGYGYÖRGY Zoltán: A 230 éve újratelepített Horgos címere

egy tekergő kígyóval (ez a gonosz legyőzésének a jelképe. Ez egyben Heves vármegye címerképe, amely területen egykoron a Kárászoknak birtokaik voltak.). A címerpalást', a címersisak mögül jobbról kék-ezüst, balról vörös-arany színű szimmetrikusan aláhulló, fent befelé és alul kifelé kunkorodó tüskés levelű mezei iringó (népiesen ördögszekér, szaknyelven Erynggium campestre - ez a címer védő dísze. A hideg és meleg négy szín szintén nemesi rangot takar).

23 Horgos tehát szegedi telepítésű magyarok lakta falu, amely Trianonig Csongrád vármegyéhez tartozott, vagyis több mint ezer évig Magyarország szerves részét képezte. III. Károly (1685-1740) magyar király Szegedet 1719. május 21-én a szabad királyi városok sorába iktatta. A díszes okiratban a város címerének leírása is szerepel: A címerpajzs: függőlegesen ketté osztott, melynek a jobb felén kék mezőben két ezüst harántpólya (a Tiszát és a Marost jelképezi). Bal oldalán arany mezőben kiterjesztett szárnyú felezett sas-madár, a karmaival kormánypálcát tart (ez a Habsburg háznak a Németromai Birodalom császáraiként használt címerállatára emlékeztet). A címersisak: pántos címersisakon háromlombos-kétgyöngyös aranykorona van, ennek közepében egy jobbra fordult ezüstbárány áll (ez az újjászületés jelképe, az „Isten báránya"). A volt szegedi vár falába volt faragva ezen kőbárány. A címerpalást: a sisak mögül szimmetrikusan lefelé csavarodó iringó növény foszlányos levelei állnak. Amely jobb felöl vörös és ezüst, bal felöl kék és aranyszínű.

24 A címerek színeire vonatkozó általános Heraldikai szabályok: „A címer ábrázolásában a vörös, kék, zöld, fekete, és bíbor szín, valamint két fém, az arany és az ezüst használatos (Az aranyat sárgával, az ezüstöt fehérrel is lehet ábrázolni.). A heraldikai színek ábrázolására csak keveretlen színeket szabad használni. Színtelen rajzon, a színek jelölése: a vöröset függőleges-, a kéket vízszintes-, a zöldet jobbról bal felé haránt húzott-, a feketét egymást keresztező függőleges és vízszintes vonalazás (kockázás) jelzi, még a bíbort balról jobbra haránt húzott vonalak. A fémek közül az aranyat pontok, az ezüstöt üres mezők mutatják."

25 Horgos község címerének összeállása: az első címeres viaszpecsét lenyomatának ábrái címerpajzsra helyezve, valamint a Kárász család-, és a Szeged városával csaknem azonos a címersisak a koronával (A koronában itt nem áll semmilyen szimbolikus figura sem.), és a címerpalásttal (Ez formájában és a színeiben az előbbiekétől eltérő.). Az így összeállt címer jelképei egyidősek az újratelepített Horgos kezdetének történelmével, tehát ősiek, ezért mindennemű részleteiben, ahogyan összeállt így az egységes és sérthetetlen. Meglétének bármely részletében a jövőben változtatni nem ildomos, mert bárminemű címertörés az nyomban Horgos történelmének az elferdítése. 23 OL. Kárász család levéltára, P 348-362., NAGYGYÖRGY Zoltán: A Kárász család története Qcézirat, előkészületben). 24 BLAZOVTCH László: A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig. (Csongrád Megye évszázadai I., Szeged, 1985), 204. oldal. 25 lásd. BERTENYI.