A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)
MEDGYESI Konstantin: A makói Pfeiffer-affér. Közéleti botránysorozat a koalíciós évek Makóján
nűleg egyetlen ok állott: a makói FKGP töretlenül bízott abban, hogy az 1946. július 16-ai országos pártközi megállapodásban foglaltakat a felek betartják; vagyis az év folyamán valóban megtartják a helyhatósági választásokat. Úgy gondolhatr ták a helyi kisgazdák, hogy ezt a kicsi időt már valahogyan csak kibírják — az esetleges győztes voksolás után pedig úgyis ők alkotják majd a többséget a képviselőtestületben. 1947 elejére teljességgel nyüvánvalóvá vált, a közeljövőben nem lesznek helyhatósági választások. A január folyamán pedig „kirobbant" a magyar közösségi összeesküvési-ügy, 124 ami által deffenzívába szorították a Független Kisgazdapártot. Mindez a helyi küzdelmekben is éreztette a hatását. 1947. január 19-én a baloldali pártok szervezésében nagygyűlést szerveztek Makón az „összeesküvés ellen". Az összejövetelen elítélték és „halálbüntetést követeltek a demokrácia ellenségeire." 125 A rendezvény szónokai között találjuk Kiss Imre polgármestert is, aki mondandójában a makói kisgazdának a képviselőtestületből való kivonulását sem felejtette el megbélyegezni. „Az ellentétek mesterséges szításának a szelleme volt az, amely a helyi Kisgazdapárt vezetőségét is arra késztette, hogy kivonják magukat a város ügyeinek intézéséből. A jövőben valamennyi demokratikus pártnak a demokrácia megerősítéséért össze kell fognia és minden becsületes magyar embernek gyűlölettel kell gondolnia a fasiszta összeesküvőkre" 126 — hangsúlyozta Kiss Imre. A képviselőtestületből kivonuló kisgazda városatyák számára nyilvánvaló lehetett, e küzdelemben immáron az utóvédharc következik. 1947. februárjában előterjesztés született arról, hogy amennyiben a Kisgazdapárt városatyái nem térnek vissza a közgyűlésbe, akkor lényegében megfosztják őket képviselői helyüktől. A hivatalosan a javaslatot jegyző Nemzeti Parasztpárti Erdei Sándor a következő tartalmú indítványt tette a képviselőtestületet asztalára: „Sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy a Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt makói tagozata hosszú hónapok óta nem vesz részt a város közgyűlésének intézésében. Az utóbbi hetek eseményei megmutatták, hogy a Kisgazdapártba befurakodott reakciós erők nem nyugszanak s azok a feltevések, melyek a baloldali pártokban gyanúként éltek, nem voltak alaptalanok. Az összeesküvés nyomán megnyilatkozó államfői és pártvezetői beszédek különös nyomatékkal emelték ki a tényleges demokratikus erők egyesítését. Olyan kívánságok is felmerültek, hogy most már a Kisgazdapárt végre tényleg szabaduljon meg reakciós elemeitől s az ily módon megtisztult Kisgazdapárt kapcsolódjék be a baloldali blokk együttműködésébe s működjék közre új demokratikus blokk létrehozására. Fel kell tennünk a kérdést: a Kisgazdapárt makói tagozta részt akar-e venni Makó város demokratikus gazdasági és szellemi újjáépítésében? Ha igen, azonnal kapcsolódjék be a képviselőtestületi munkába. Ha nem, le kell vonni ennek tanulságát. Tisztelettel javaslom: 1; keresse meg a város 124 „A magyar közösségi összesküvési ügyről": A kommunista befolyás alatt álló politikai rendőrség által kidolgozott koncepciós eljárás, mely főként a Kisgazdapárt szétzilálásának, megsemmisítésének célját szolgálta. (SZAKÁCS - ZlNNER: i. m. 283-294. p., illetve FÖLDESI Margit: i. m. 315-323. p. 125 Makói Népújság, 1947. január 21. 1. p. 126 Uo.