A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

FORGÓ Géza: Elfeledett makói prédikátorok

„egyházi költőre" nem figyelt. Ugyanakkor a vallásos nép körében még sokáig népszerűek maradtak alkalmi versei.

14 Molnár János részletesebben elemezte első kötetét a Tsendes muzsikát, amely egy akrosztichonban írt „Elő-Járó beszéd helyett való Enek"-kel kezdődik. Etsedi Miklós Isten parancsára érezte szükségét a versek megírásának, hogy ébresztgesse az alvó lelkeket: „Kivált adjad, olly költő legyek / Hogy magam el-ne szunnyadjak, / Sőt hűségesen fáradjak: / 'S kegyelemből jutalmat vegyek, / Ha hozzád megyek."

1 A vers énekelhető és az V. zsoltár dallamára íródott. A rímképletét és a verssorok szótagszámát a dallam határozza meg, és erre a zsoltárok szolgálnak mintaként, bár követ más énekdallamokat is. „A könyvecskét tartalmilag az egyházi év nevezetes eseményei, a templomi liturgikus rend, az évszakok Istentől rendelt változása (ebben is követi a régi énekeskönyvek beosztását), az emberi élet gondjai és bajai határozzák meg".

16 A Tsendes muzsika lényegében nem hivatalos egyházi énekeskönyv. Molnár János úgy véli, érdemes lenne elemezni költészetét, „hogy szókincse mennyire eredeti, illetve mennyire ragaszkodik a korban használatos egyházi énekeskönyv lexikális készletéhez, mennyire kötődik a bibliai formavilágához, illetve mennyire engedi be a népnyelvet."

17 MAKÓI KÖRÜLMÉNYEK Etsedi Miklós makói működéséről nagyon kevés ismeretünk van. Szirbik Miklóstól tudjuk, hogy ebben az időszakban 1787/88-ban húzták föl a templom kőtornyát, 1790-ben a kerítést, 1787-ben készíttettek két harangot, egy nagyobbat és egy kisebbet, 1788-ban Veréb Péter kecskeméti órásmesternél megrendelték a toronyórát, melynek pontossága egykor, messze földön híres volt.

18 Az egyházközség láthatóan gyarapodott, építtető tevékenységet folytatott a kor viszonyai adta lehetőségek mellett. A két lelkész azonban igen rossz kapcsolatban volt egymással: „Etsedi Gyarmathi Ferenc tisztitársán nem sokat adván, e pedig tűrni nem tudván, s majd a dologba holmi pletykák miatt az Ekklésiának több alsórendű tagja keveredvén: ebből támadt egy ollyan gyalázatos per, mely T. Csanád Vármegye Törvényszéke előtt esztendeig folyt [...] A per iratai a megyei levéltárban nem találhatók. Etsedi Miklós 1801 őszén ágynak dőlt, és öt hónapig fölkelni is alig tudott. Betegségét pontosan nem ismerjük, bár utal rá: „Megfáztam először. Azután izzadtam, / Mint a lekaszált fű akkép' el lankadtam, / S jóllehet testemmel ágyamban maradtam, / De lélekben égre Istenhez szaladtam." 14 MOLNÁR János: Etsedi Miklós, Bágyadt lelkeket élesztgető tsendes muzsika, az az egynéhány kegyes énekek. - Makói História 2003/3-4., 4-5. p. 15 MOLNÁR János: i. m. 4-5. p. 16 MOLNÁR János: i. m. 4-5. p. 17 MOLNÁR János: i. m. 4-5. p. 18 SZIRBIK Miklós: i. m. 94-95. p. 19 SZIRBIK Miklós: i. m. 51. p.