A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

FORGÓ Géza: Elfeledett makói prédikátorok

szonra kibocsátott Etsedi Miklós A P. Makai Reformata szent Ecclésia elfelejthetetlen hűséges lelki Pásztora. A könyvecske talán a halotti szokásokkal foglalkozó néprajzosok figyelmét is fölkelti. Fazekas Mihály és Csokonai Mihály kortársát a bibliográfiák a 19. században még számontartották, így pl. találkozhatunk nevével a Csokonai Albumban (Debrecen, 1861), Petrik Géza Magyarország bibliográfiája 1. kötetében, a Kiss Károly szerkesztette Új Magyar Athenásban, Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái 2. kötetében (Budapest, 1893), — később azonban neve lassan feledésbe merült. Értékelése és beillesztése a kor irodalmába nem történt meg. Etsedi Miklóssal legbővebben az Új Magyar Athenás foglalkozott, amely az „újabbkori magyar protestáns egyházi írókat" vette számba az 1870-es évek közepéig. A címet Bod Péter (1712-1769) Magyar Athenása ihlette, amelyben 500 magyarországi és erdélyi író életrajzát adta közre. A Kiss Károly fogalmazta szócikk másfél oldalt szánt a prédikátor életének és müveinek. Megállapítja: „Eredeti költői tehetséggel bírt. A „Sárga liliom"-ban betegsége alatt támadt gondolatait s megnyugtató és a szabadító Istenhez vezérlő érzelmeit írja le négysoros alexandrinekben".

10 Ezt a klasszikus, „négysorú és kadenciájú" verselési formát nem véletlenül választotta. A miértre maga adja meg a választ: „a magyar nyelv a verseknek ezt a nemét eleitől fogva vele született érzékenységgel kedvellette, hogy abban a tudósok mindenkor gyönyörködtek; azzal a tanulatlanabbak meg elégedtenek; sőt a minden tanulás nélkül fel neveltettek is, annak, az igaz magyar szívreható természeti szépségétől olly igen meg győzettek."

11 Az Előljáró beszéden kívül tizennégy fő részből áll. Olvashatunk még Virrasztó énekeket: 1. Egy hűséges lelki Pásztor felett 2. Egy jó bíró v. tanácsbéli ember felett 3. Egy kegyes gazdag felett 4. Egy kegyes szegény ember felett 5. Kegyes öregember felett 6. Kegyes ifjú személy felett 7. Hosszas betegségben sinlődő felett 8. Véletlen halállal kimúlt felett 9. Világtól való elbúcsúzása a jó léleknek 10. Gyógyulás közben mondható éneket és Halotti könyörgést. A virrasztó énekeket Makón és szűkebb környékén még jóval Etsedi Miklós halála után is ismerték és énekelték.

12 Giday Kálmán a Csongrád Megyei Hírlap (1985. december 7.) hasábjain közzétett feltételezése szerint Etsedi olvasottsága széleskörű volt, és ismerhette Goethe Wertherjét is. „Költészete azonban ugyanazt a népiességet és a szentimentalizmuson kívül ugyanolyan rokokó vonásokat mutat, mint Csokonai költeményei." Nemcsak rá hatottak, hanem ő is hatott más versírókra. Gondolatisága föllelhető a szegedi Szluha család egyik tagjának néhány költeményében, a makói Gilitze István parasztköltőnél, az orosházi Oláh Istvánnnál, sőt a szegedi 1848-as költeményekben (Futaki csata, Verseci győzelem, Újszegedi csata, Szenttamás bevétele) is.

13 Legutóbb Molnár János foglalkozott Etsedi Miklóssal a Makói Históriában (2003/34.). Szerinte azért felejtették el, mert a világiasodó irodalmi élet az 10 KISS Károly-KÁLMÁN Farkas-BlERBRUNNER Gusztáv: i. m. 110. p. 11 ETSEDI Miklós: Sok tövisek között felnőtt sárga liliom. Gyoma, 1884. 4-5. p. 12 KISS Károly-KÁLMÁN Farkas-BlERBRUNNER Gusztáv: i. m. 110. p. 13 GlDAY Kálmán: Csokonai kortársai Makón és Vásárhelyen. = Csongrád Megyei Hírlap 1985. dec. 7.