A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

FORGÓ Géza: Elfeledett makói prédikátorok

1783-ban a makói egyházközség elhatározta egy másodlelkész alkalmazását a növekvő lélekszám és feladatok miatt. Erre meghívta Etsedi Miklóst, aki több külföldi egyetemet is meglátogatott, mielőtt városunkba költözött.

5 Makói hivatalát — ahonnan nem sokkal előtte űzték el Szikszai Györgyöt (1727-1803) — 1784 decemberében foglalta el. Sokakkal levelezett, így ismert volt a kor magyar értelmisége előtt a makói költő prédikátor. Jó kapcsolatot ápolt Péczeli Józseffel (1750-1792), akivel egy időben végezték a debreceni teológiát. A komáromi prédikátor a helyi Tudós Társaság megalapítója, a Mindenes Gyűjtemény c. folyóirat szerkesztője volt. Iskolatársának halálakor fájdalmas emlékverset írt, amelynek sorait a makóiak még évekkel később is ismerték: A zavaros Maros megáradt vizének, Kerengő partjain zeng keserves ének, Mert a hírharangok, amit csendülének, Péczeli József az, kit eltemetének. Sírva jött le habja az öreg Dunának, Zokogva súgja azt a halas Tiszának, Az pedig a régi Maros szomszédjának Követsége által üzené árjának ...

6 IRODALMI MUNKÁSSÁGA Etsedi Miklós Makón írta legtöbb versét, ezeket két kötetben olvashatjuk. Az első a Bágyadt lelkeket élesztgető tsendes muzsika, az az egynéhány kegyes énekek, amelyeket: „A' kegyes Elmélkedésekben gyönyörködő, és a' magányos Éneklésekben magokat örömmel gyakorolni szokott hűséges Keresztényeknek kedvekért készített". Törekvése sikeres volt: 1794 és 1856 között hétszer adták ki (Buda, 1794., Vác 1795., Buda 1807., Debrecen 1819., 1832., Buda 1839., Debrecen 1856.), és ebből látható, hogy már életében népszerűvé váltak versei.

7 A második kiadást Varga István makói gazda fizette.

8 Jótékony tettén nem kell csodálkozni, hiszen a makói reformátusokról mint olvasó emberekről emlékezik meg Szirbik Miklós (1781-1853): „Aliig van ollyan ház, mellyben Biblia, és Keresztyén Tanítások, ollyan pedig egy sints, mellyben Soltár és apró Könyörgéses könyvek ne volnának. Tartanak némellyek Biblia magyarázatokat, Prédikátziókat, Históriákat és verses könyveket"; talán éppen Etsedi verseit is föllelhette.

9 Második könyvének „Elöljáró beszéd"-ét „Püspök Makó várossában, 19-dik májusban 1802-ben" keltezte és Szegeden jelentette meg. A második kiadást Kis Németh János szorgalmazta és Kner Izidor gyomai nyomdája jegyezte 1884. augusztus 1-én. Címlapján ezt olvashatjuk: Sok tövissek között felnőtt sárga liliom, azaz egynéhány ollyan elmélkedések mellyeket hosszas sínlődése között gyűjtögetett és nagyrészint beteg ágyának szélin versekbe szedegetvén le írtt; azután pedig némelly virrasztó Énekekkel és halotti Búcsúztató versekkel toldalékul megbővítvén, közha5 SziNNYEI József: Magyar írók élete és munkái. 2. köt. Bp. 1893. 6 KISS Károly-KÁLMÁN Farkas-BlERBRUNNER Gusztáv: Í. m. 119. p. 7 SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. 2. köt. Bp. 1893. 8 KISS Károly-KÁLMÁN Farkas-BlERBRUNNER Gusztáv: i. m. 110. p. 9 SZIRBIK Miklós: í. m. 87. p.