A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

KLEM Rita: Kéthy Anna 1922-es választási kampánya

az életrajz azonos formában jelent meg, de a fent idézett mondat már kimaradt belőle. Tehát megállapítható, hogy az 1970-80-as években megkezdődhetett az MSZDP politikusainak valósághű feltárása, ennek ellenére még 1983-ban is átszűrődött az államszocialista pártörténetírás hangvétele. Serfőző Lajos 1967-ben megjelent „Az MSZDP a parlamentben 1922-26" című munkáját alapműnek tekinthetjük.

4 Serfőző foglalkozott a legaprólékosabban az MSZDP 1920-as évekbeli tevékenységével. A történész összefoglalójában többször is bírálja a pártot, például: a Bethlen-Peyer paktum megkötéséről úgy gondolkodott, hogy a pártnak ki kellett lépnie a passzivitásból, de nem ilyen formában, tehát a végrehajtás módját kritizálta. A párt parlamentbe való bekerülését pozitívan, a munkásmozgalom történetének jelentős eseményeként értékelte, ennek ellenére Serfőző talált kivetnivalót a frakció nemzetgyűlési munkájában. A legnagyobb problémának azt tartotta, hogy a parlamenti tevékenység minden más munka és harc rovására túlzottan előtérbe került, a párt vezetése pedig alárendelődött a parlamenti frakciónak, és az azt irányító Intéző Bizottságnak. Összességében egy objektív képet mutatott az MSZDP-ről, amikor úgy fogalmazott, hogy a pártvezetés és a parlamenti frakció minden jobboldalisága és megalkuvása mellett is ténylegesen a legbaloldalibb, a legharcosabb parlamenti ellenfele volt a rendszernek. Serfőző munkájában Kéthly Anna neve három alkalommal fordul elő, két külpolitikával és egy kultúrpolitikával kapcsolatos felszólalását említette meg. Ezekben az utalásokban reálisan és tényszerűen idézte Kéthlyt, akit a történész természetesen a jobboldali vezetők közé sorolt. AZ MSZDP HELYZETE, PROGRAMJA, SZEREPLÉSE AZ 1922-ES NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOKON Az 1920-as években a szociáldemokrata párt a munkásosztályhoz kötődő, marxista megalapozású ideológiai és politikai irányzat, amely társadalmi reformok révén, mérsékelt, nem forradalmi úton a politikai demokrácia eszközeivel kíván eljutni egy egyenlőséget biztosító társadalmi formációhoz, a szocializmushoz. A politikatörténetben a szociáldemokraták az első tömegpárt, nagyszámú tagsággal, rendszeres szervezeti élettel, tagdíjfizetéssel, nagy belső demokráciával. A szervezett munkásság képviselői a fejlettebb nyugat-európai országokban már a XLX. század végén elnyerték a parlamenti képviseletet, sőt a polgári demokrácia játékszabályai szerinti választások révén kormányra kerülhettek az első világháború után, sőt kivételesen már előtte is.

5 A hazai szociáldemokrata mozgalom a magyar helyzet sajátosságai miatt előbb volt részese a kormányzati hatalomnak, mintsem hogy a választásokon megmé4 SERFŐZŐ Lajos: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt a parlamentben. Bp. 1967. 5 Például: Nagy-Britanniában 1900-ban megszervezett Munkásképviseleti Bizottság, az ugyanebben az évben megtartott választásokon két mandátumot szerzett, az 1906-os választásokon 29 jelöltjük jutott be a parlamentbe; 1923-ban Munkáspártot bízták meg a kormányalakítással.