A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

KLEM Rita: Kéthy Anna 1922-es választási kampánya

rethette volna magát, A kormányzati felelősség vállalására rendkívüli időszakban került sor. Egymást kölcsönösen és gyökeresen tagadó politikai rendszerekben volt koalíciós partner az MSZDP: először 1918 őszén az őszirózsás forradalom időszakában, majd a Tanácsköztársaság alatt, harmadszor pedig az ellenforradalom idején, a koncentrációs kormányban. A párt a demokratikus jogokért vívott több mint három évtizedes küzdelme után a konszolidálódó ellenforradalom idején, 1922-ben indult először a parlamenti képviselőválasztásokon.

6 A nemzetgyűlésbe való bekerülés feltételei, az 1920-as évek 1919 augusztusában három olyan politikai esemény játszódott le Magyarországon, amely egymással szoros kapcsolatban állott, meghatározta az ország jövőjét és kihatott a szociáldemokrata mozgalom jövőjére. Az első dátum 1919. augusztus elseje. E napon került sor a tanácskormány lemondására, s a szakszervezeti vezetőkből álló kormány jött létre. A kormány tagjai Peidl Gyulával az élén olyan szociáldemokrata-polgári koalíciót kívántak megalapozni, amely a kapitalista termelést visszaállítva a valószínűnek tartott és valóban azonnal jelentkező ellenforradalommal szemben, de a Tanácsköztársaság gyakorlatától elhatárolva magát, meg tudja őrizni hatalmát. A Peidl-kormány azonban óráról órára veszített pozíciójából.

7 Augusztus 6-án este ugyanis egy néhány fős ellenforradalmi csoport az éppen ülésező kormányt lemondatta. Megkezdődött annak a rendszernek a kialakítása, amely immár nemcsak a Tanácsköztársaság, hanem a polgári demokratikus forradalom szellemével is szembefordult.

8 Az ellenforradalmi rendszer kiépülésének ebben a kezdeti időszakában került sor augusztus 24-én a harmadik jelentős eseményre, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt újjáalakítására. Ezen a kongresszuson megerősítették az 1903-as pártprogram és az 1908-as szervezeti szabályzat érvényességét, s deklarálták, hogy a párt nem a III., hanem a II. Internacionáléhoz tartozik.

9 Ez a 26 pontból álló program lényegében polgári demokratikus célokat tűzött a párt elé: az általános, titkos választójogot, szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadságot, progresszív adózást, az iskolák államosítását, a napi nyolc órás munkaidőt és egyéb szociális reformokat. A pártprogram célkitűzései nem lépték túl egy kapitalista, polgári demokratikus társadalom kereteit. A párt új vezetői a marxizmus reformista szárnyához tartoztak, nézetük szerint a magyarországi társadalmi fejlődés következő szintje a feudalizmust felváltó kapitalista rendszer.

10 6 HUBAI László: A szociáldemokrata párt részvétele a választásokon. In. Múltunk, 1997. I. sz. 119-120. p. 7 SZABÓ Ágnes: Az MSZDP a húszas években és a nagy gazdasági válság idején. In. Múltunk, 1990. 3. sz. 59. p. 8 ROMSICS Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp. 2000. 9 A magyar szociáldemokrácia kézikönyve, i. m. 129. p. 10 VASS Vilmos: A magyar demokratikus munkásmozgalom rövid története 1919-1945. Bp. 1999.13. p.