A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

ORBÁN Imre: Egyházi beszámolók az 1918-1919-es forradalmak makói eseményeiről és a város megszállásáról

V. Bodor József 33 római katolikus gimnáziumi hittanárnak a Csanádi Egyházmegye számára írt vallástanári jelentése az 1918-1919. Iskolaévről 1919. augusztus 29. A jelentés egyfajta mélyponton született. A Vörös Hadsereg képtelen volt föl­tartani a román előrenyomulást. Az intervenciós csapatok megszállták Budapes­tet, a magyar államiság romokban hevert. Makón románok állomásoztak, s még csak jele sem mutatkozott annak, hogy valaha is kivonulnának innen. Sőt nagyon is tartani lehetett attól, hogy a várost Nagy Romániához csatolják. Ekkor töltötte ki Bodor József hittanár a püspökség számára évenként kötelezően megküldendő kérdőívet, melyhez, ahol erre lehetőség volt, hosszabb értékelést is fűzött. A be­számolót a makói kerületi esperesi hivatal továbbította. A leírtakat Bezdán József makói plébános, esperes láttamozta. Bodor József az 1918-19-es tanévet illetően írt a vallástanítást befolyásoló té­nyezőkről, az ifjúság valláserkölcsi fejlődésére kártékonyán kiható külső körülmé­nyekről. Adatai tovább bővítik ismereteinket a tanácsuralom alatti egyházüldö­zésről, a nehéz viszonyok közti folyt hitoktatásról. Megtudjuk, hogy a nehézségek ellenére a többség „dicséretes szorgalommal" járt hitoktatásra, megvolt a húsvéti lelkigyakorlat is. Szomorú, hogy az idegen megszállás alatt normalizálódott a helyzet. A Bodor külön kiemeli, hogy a kommunista időkben a gyermekeiket visszatartó szülőkkel szemben nem alkalmazott szigorú megtorlást, „szeretetteljes szavakkal igyekeztem számukra a visszatérést lehetőleg könnyűvé tenni. " A zavaros idők okozta károkat jelentősnek tartja. Külön kiemelte a „diákszak­szervezeteket", a „rakoncátlankodó vörös katonák rossz példáját", mely demoralizál­ta az ifjúságot. írásában már előre is tekintve a demoralizációt illetően így fogal­maz: ennek „eltüntetése lesz a hitoktatók jövő munkájának egyik legelső és legkomolyabb feladata. " A beszámoló 27 pontban foglalja össze a tanévre vonatkozó adatokat. Mi itt csak a köztörténeti szempontból is fontos pontokra született válaszokat közöljük. „9. Mennyi volt az összes beirt kath. tanulók száma? Összesen 272. Októberben spanyol náthában meghalt 4 tanuló. Kimaradt: 45! 16. Mikor voltak lelkigyakorlatok és miből állottak azok? Az iskolai hitoktatás megszűntetése miatt egész rövidre fogott lelkigyakorlatot tar­tottunk ápr. 5-én dalárda u. és ápr. 6.-án reggel a belvárosi plébánia-templomban a húsvéti közös sz. gyónással és szentáldozással összekapcsolva két szentbeszéddel. 25. Mely körülmények mozdították elő különösebben vagy hátráltatták a vallási és erkölcsi nevelést? 33 Bodor József az 1913-as iskolaévtől oktatott az intézményben. 1918-1919-ben I-VIII. gimnáziu­mi osztályban heti 17 órája volt. Összesen 272 római katolikus gyereket iratkozott be hozzá, eme zavaros évben azonban közülük 45 (!) kimaradt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom