A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

ORBÁN Imre: Egyházi beszámolók az 1918-1919-es forradalmak makói eseményeiről és a város megszállásáról

„Makón 1919. márc. 31-én d. u. a tanácsköztársaságnak leküldött politikai megbízottja az összes lelkészek és tanítók, tanárok előtt kihirdette az egyház és állam szétválasztását, és az iskolai hitoktatás megszűntetését. E szomorú aktus alatt csupán egyetlen egy ref. felekezeti, szoc. demokrata tanitó helyeselt, a többi mind néma és komoly maradt. Apr. elejétől egészen május 27-ig a belvárosi templomnak e célra berendezett oratóriumában folyt a hitoktatás heti egy órában. A tanulók legnagyobb része dicséretes szorgalommal eljárt — sokszor a legkellemetlenebb időjárás mellett — ezekre a hittanórákra, bár minden osztályban akadt 1-2 kommunista szülő, aki gyermekét visszatartotta. Ezekkel szemben a rendes iskolai hitoktatás visszaállítása után nem alkalmaztam szigorú megtorlást. Szeretetteljes szavakkal igyekeztem számukra a visszatérést lehetőleg könnyűvé tenni. A kommunista uralom idején (ápr. 5-én és ápr. 6-án) tartottuk meg húsvéti lelkigyakorlatunkat közös sz. gyónással és sz. áldozással önként jelentkező tanulók számára. Mondhatni: kivétel nélkül megjelentek. Te Deum juni. 15-én d. e. 8 órakor volt a belvárosi plébánia templomban, ahová már ismét a főgimn. tanárai vezették a tanulókat. 27. Melyek az ijfiúság valláserkölcsi fejlődésére kártékonyán kiható külső körülmények és veszélyek, mi történt ezeknek megszüntetésére, igénybe vétetett-e a vallás- és közoktatásügyi minisztérium részéről 154.201/1908. sz. a. elrendelt támogatás? Az iskolai év alatt két ízben szüneteltek hosszabb ideig az előadások (októberben a spanyol járvány és januárban a tüzelőanyag hiánya miatt.) Ezek, továbbá a kommunista uralom idején alakult diákszakszervezetek (diáktanácsok) a városban rakoncátlankodó vöröskatonák rossz példája a rövid idő alatt is ugyancsak demoralizálták az ifiúságot. Ennek a demoralizációnak parallizálása, sőt eltüntetése lesz a hitoktatók jövő munkájának egyik legelső és legkomolyabb feladata. Látta Makón, 1919. aug. 29-én Bezdán József ker. esperes" VI. Bezdán József makói plébánosnak Glattfelder Gyula csanádi püspökhöz intézett levele 1919. december 2. Bezdán plébános utolsó írása óta több mint fél év telt el. Június 17-én román csapatok szállták meg a várost, mely nem hozott túl sok jót a makóiak számára. Mivel a román politika egyértelműen a Makónak Nagy Romániához csatolására törekedett, intézkedései sértették a magyar lakosság érdekeit, érzelmeit. Már a korábbi írásokból kiderült, hogy az intervenciós román erők tiltották a magyar nemzeti színek használatát, gátolták a szabad mozgást. A budapesti kormány intézkedéseinek semmi foganatja nem volt. Az állandó zaklatások, hatalmaskodá-