A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

ORBÁN Imre: Egyházi beszámolók az 1918-1919-es forradalmak makói eseményeiről és a város megszállásáról

EGYHÁZI BESZÁMOLÓK AZ 1918-1919-ES FORRADALMAK MAKÓI ESEMÉNYEIRŐL ÉS A VÁROS MEGSZÁLLÁSÁRÓL ORBÁN IMRE Az alább bemutatott dokumentumok alapvető jelentőségűek Makó és Csanád vármegye 1918 ősze és 1920 tavasza közé eső történelmének forrásai között. A polgári forradalom zavaros hónapjairól, a proletárdiktatúra szörnyű 37 napjáról és a megszállásról tudósítanak a szemtanúk. Nem egyszer megdöbbentő tények­kel szembesítenek bennünket. Összesen hét jelentés szövegét közöljük. Közülük hat, Bezdán József makói es­peres-plébános négy levele, Szabó Ferenc makó-újvárosi külkáplán beszámolója, Bodor József gimnáziumi római katolikus hitoktató jelentése a Temesvári Püs­pökség Levéltárában az Archívum Dioecesanum Temesváriensis/Hungarica pars Dioeceseos Csanádiensis/Makó anyagban található. Székely János református is­kolaigazgató-helyettes beszámolóját a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltá­rában az 1.29.i. 121 szám alatt őrzik. I. Bezdán József makói plébánosnak Glattfelder Gyula csanádi püspökhöz intézett levele 1918. december 13. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukása, az új berendezkedés kiépítésére tett kísérlet 1918 őszén Makón is a rend fölbomlását, a társadalmi viszonyok veszé­lyes összekuszálódását eredményezte. A város életére meghatározó hatással volt a frontról hazatért katonák tömege, és a háború okozta szenvedések és nélkülözé­sek miatt a szegényebb sorsú makóiak elégedetlensége. A hatalmat a Nemzeti Ta­nács gyakorolta. Katonai erőt a szerveződő nemzetőrség, a Katona Tanács és a csendőrség jelentette. Komoly tényező volt a különböző népgyűlésekre összegyűlt emberek sokasága. 3 1918 őszén Makó lakosságát ellátási gondok gyötörték. A tél fenyegetően közele­dett, munkaalkalom nem igen volt. A több ezer rászoruló család igényeinek kielégí­1 Bezdán József 1917-1931 között volt makói plébános. 2 Glattfelder Gyula 191 l-ben lett csanádi püspök. 1923-ig Temesvárott székelt, ekkor a román ható­ságok miatt kénytelen volt átköltözni Szegedre. Glattfelder Gyula kinevezett kalocsai érsekként 1943-ban halt meg. 3 Makó 1918-1920-as viszonyairól bővebben lásd HALMÁGYI Pál: Az 1918-19. évi forradalmak. In. Makó története 1849-től 1920-ig. Makó Monográfiája 5. Főszerk.: TÓTH Ferenc. (Makó, 2002) 499-514. p. Uő. Az idegen megszállás. Uo. 515-546. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom