A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

SIPOS József: A pártok és a földreform előkészítése 1918 őszén

vesén hozzátartozik a földmívelő proletárokat súlytó kivételes törvények megszüntetése, a földmunkások bevonása a szociális biztosítás és munkásvédelem körébe. A termelékenység javítása érdekében szükségesnek tartották a népoktatás és a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztését és a földértékadó bevezetését". Az általános részben követelte, hogy minden ingó és ingatlan vagyont 100%-ig terjedő egyszeri progresszív vagyonadóval terheljenek. Ez a földbirtokosoktól földben is behajtható. Minden hitbizomány eltörlését követelte és azt, hogy „kötött birtok intézménye semmilyen alakban nem létesíthető." Egyetértett az 500 holdas szántóföld maximummal, azzal a megszorítással, hogy az „állam minden nagybirtokot 200 holdig kisajátíthat", ami az egyházi birtoknál egyben a maximum. A polgári pártokkal kötött kompromisszumot tükrözte annak elismerése, hogy a világi és egyházi kisajátított földbirtokok értékét is meg kell téríteni, de ezt „névreszóló, el nem adható járadékkötvények alakjában" képzelték. E program is ragaszkodott ahhoz a korábbi szociáldemokrata elképzeléshez, hogy „a vagyonadó révén és a kisajátítás utján állami tulajdonba kerülő, úgyszintén a már köztulajdonban lévő községi és közbirtokossági földek, régi koronaés királyi uradalmakat az állam vagy a község általában örökbérlet alakjában adhatja ki művelésre," alacsony bérleti összeg ellenében. A polgári pártoknak tett engedmény volt, hogy az „örökbérlők teljes joggal rendelkeznek földjük felett: telekkönyvileg nevükre íratják, gyermekeikre örökül hagyhatják. " Az örökbérlet azonban idegeneknek el nem adható, a gazdálkodás abbahagyása esetén a kapott föld az államra vagy a községre visszaszáll. Földben kívánták részesíteni: „a. Földmunkások termelőszövetkezeteit, melyeknek szervezésére és gazdálkodásuk irányítására és támogatására a földművelésügyi minisztériumban külön szervezet létesítendő. b. Fogyasztási Szövetkezeteket. c. Teljesen földnélküli vagy a megélhetéshez szükséges elég földdel nem bíró földmívesek. Előnyben részesítendők a rokkantakat, felnőtt fiúval bíró hadiözvegyek és a hadifogságot szenvedőket, stb. d. Városi munkások és tisztviselők, a városok szomszédságában elterülő földekből. " E program hangsúlyozta; a szövetkezeti gazdálkodás céljaira „bármilyen nagyságú birtok" igénybe vehető, magánszemélyek azonban csak a család megélhetéséhez szükséges 10-12 holdat kaphatnak. A párt korábbi állásfoglalásaitól legjobban a 9. pont tért el. Ez így szólt: „A kellő készpénzzel rendelkező kisbirtokosoknak állam-pénzügyi szempontból megengedhető, hogy a vételár lefizetésével az örökbérletet megválthassák. " Ezzel a ponttal lehetővé tették a kiosztandó földek magántulajdonba kerülését, ami a polgári pártok — köztük a Kisgazdapárt — egyik leglényegesebb követelése volt. A program követelte még a nagybirtokosoknak kedvező kataszteri földadó eltörlését, ami viszont a „kis- és törpebirtokra súlyos terhet rótt." Helyette háromévenként az érdekeltek bevonásával megállapítandó föld-, ill. telekérték adó kivetését javasolta. Ezek mellett is szükségesnek látták, hogy az állam az „összes birtoknemet, úgy a magántulajdonban, mint örökbérletben lévő földbirtokot 1%-os földérték adóval" terheljen meg.