A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

SIPOS József: A pártok és a földreform előkészítése 1918 őszén

Követelték a mezőgazdasági cselédek és munkások munkaviszonyainak intézményes rendezését: a létminimum megállapítását, a munkaidő és a vasárnapi munkaszünet szabályozását, az 1907/11. és az 1918/XLV. a gazdasági cselédekre és a mezőgazdasági munkásokra vonatkozó kivételes törvények eltörlését, a kötelező betegség és balesetbiztosítást. Sürgették a mezőgazdasági szakoktatás kiépítését, és a járási, községi gazdasági felügyelet megszervezését. Végül követelték, hogy a földreform végrehajtása, a földkataszter elkészítése, a kisajátítás és földkiosztás a „földmunkások és kisbirtokosok helyi bizalmi embereinek bevonásával, teljesen demokratikus alapon történjék."

4 A Budapesti Munkástanács elfogadta ezt a javaslatot, de — a KMP javaslatát kisajátítva — kikötötte, hogy az csak a földmunkás kongresszus határozata után válhat a párt állásfoglalásává. Az MSZDP földreform tervezete, a polgári pártokkal és a KMP-vel, illetve a baloldali szociáldemokratákkal folytatott viták eredményeként — mint látjuk —, többoldalú kompromisszumot tartalmazott. Az továbbra is ragaszkodott a nagy vagyonadóhoz, az állami tulajdonba kerülő földek elsősorban örökbérletbe adásához és az 1 százalékra csökkentett földérték adó általánossá tételéhez. Ugyanakkor elfogadta a polgári pártok azon követelését, hogy a földek kisajátítása kártérítéssel történjen, és magántulajdonba kerüljön, ha azt a parasztság meg tudja venni, illetve az örökbérlők tulajdonosi jogait kiszélesítették. A 60-as évek szakirodalma azt állítja, hogy ez a kompromisszum csak az MSZDP és a Függetlenségi- és 48-as Párt között jött létre.

43 Ez azonban — mint láttuk—, csak részben igaz! Mert először az MSZDP és a Polgári Radikális Párt agrárszakértői között jött létre kompromisszum. A december 8-i és a 11-i minisztertanács után is folytatódtak az egyeztetések és a sajtóban mindennapi viták zajlottak a földreform szakmai-politikai kérdéseiről. Láttuk, hogy a december 20-ai Munkástanács leszavazta ugyan a KMP agrárprogramját, de az ott elfogadott elvi bevezetőbe bekerült, hogy „feltétlenül szükséges a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földek köztulajdonba vétele, átmenetileg pedig a földbirtoklás rendezése. " Ez a KMP programjából átkerült követelés! Ezért azt a véleményt sem tudjuk elfogadni, amely azt állítja, hogy „a szociáldemokrata földprogrammal szöges ellentétben állt a KMP által kidolgozott agrárprogram."

44 Sőt! Éppen ellenkezőleg. Bizonyítottnak véljük, hogy az MSZDP vezetősége — a Munkástanács megnyerése érdekében — a földek köztulajdonba vételét, illetve szocializálását és a szövetkezés gondolatát átvette a KMP agrárprogramjából. Mindezek miatt azt a véleményt is leszűkítőnek tartjuk, hogy „a szociáldemokrata agrárprogram a párton belüli különböző irányzatok kompromisszumát jelentette."

45 Hiszen éppen az MSZDP-én belüli irányzatok biztosították a polgári pártokkal és a KMP-vel is megkötött sokirányú kompromisszumot. Ezt érzékelteti az is, hogy a Világ december 21-i száma azt írta: „A belpolitikai helyzetben a munkástanács földbirtok-politikai kérdésben hozott határozata foly42 Népszava, 1918. XII. 21. 2-3. p. 43 SZEMERE, i. m. 49. p., MÉSZÁROS, i. m. 47. p. és HAJDÚ, i. m. 386. p. 44 SZEMERE, i. m. 50. p. 45 Magyarország története. 8. kötet. 139. p.