A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

PÁL József: Szegedi izraelita jótékony nőegylet szociálpolitikai tevékenysége 1835-1918-ig

Az 1882. dec. 6-án tartott ünnepélyen 28 fiú és 10 leány kapott új ruhát, a leányok felruházásának költségét a nőegylet állta. (Sz.N. 1882. dec. 7.) Az 1902. nov. 28-i választmányi ülés 15 leány felruházását határozta el.(Ugyanott. 1902. nov. 29.) Az 1905. nov. 21-i közgyűlés pedig egyszerűen felhatalmazta az elnöknőt, hogy az iskolás lányok felruházására tetszésszerinti összeget használjon fel. (Ugyanott. 1905. nov. 22.) A hitközség 1911. nov. végi felruházási akciójához a nőegylet 180 K-val járult hozzá. (Dm. 1912. ápr. 30.) Részt vett a nőegylet a hitközségnek hetenként rendezett kenyér, burgonya és babosztási akciójában is. (Ugyanott.) Évente hozzájárult a többi zsidó egylet által fenntartott szociális intézmény működtetéséhez is: A Szegedi Leányegylet népkonyhájához például 1893-ban 25 frt>al, 1898-ban 441 frt-al, 1914-ben pedig 500 K-val járult hozzá. (Sz.N. 1893. jan. 31, 1899. febr. 3. és Dm. 1914. szept. 11.) A hitközség által 1869-ben épített leányiskolának 4 kötvényét vette át 200 frt. értékben, az újabb leányiskola építésére kibocsátott kötvények közül pedig 1883ban 10-et jegyzett 500 frt-ért. Az iskola takarításának költségeit is a nőegylet rendszeresen magára vállalta. (Lőw-Kulinyi. Idézett mű: 307. old.) A Chevra Kadisa által fenntartott zsidó menház alapítványára a nőegylet 612 frt-ot fizetett be, és működtetéséhez is évi rendszerességgel hozzájárult.(Sz.N. 1891. jún. 11.) A zsidó árvaegylet árvaházában nevelt gyermekek ellátásában is részt vett a nőegylet, 1911-ben például 288 K erejéig. (Dm. 1912. ápr. 30.) Mint korábban volt róla szó, az árvák segélyezésében — főleg taníttatásában — a nőegylet közvetlenül is részt vett az árvaalapon keresztül. Az anyagi valamint a taníttatási segélyezés iránti kérelmeket a nőegylet elnökéhez kellett benyújtani — az utóbbihoz csatolni kellett az iskolai és erkölcsi bizonyítványokat — és a választmány döntött fölöttük. (Lőw-Kulinyi. Idézett mű: 316. old.) 1878. júl. 1. és 1881. jún. 30. között a szegény árvák ruháztatására és segélyezésére 293 frt-ot, az árva leányok taníttatására, különféle szakmákban való kiképeztetésére 609 frtrot fordítottak. (Sz. N. 1881. aug. 23.) Az évek során ez az összeg jelentősen megemelkedett, és 1890-ben az árvaalap segélyezési kiadása már 751 frt. volt.(Sz.N. 1891. jan. 29.) Az ezen belül, az iskoláztatásra fordított összegről is álljon itt néhány példa: 1897-ben 396 frtot, 1898-ban 490 frtot, 1904-ben pedig 705 K-t költöttek. (Ugyanott: 1898. febr. 9, 1899. febr. 3, 1905. febr. 15.) Az 191 l-es évben arról is van adatunk, hogy a középiskolai (kereskedelmi és polgári iskolai) képzés támogatására 793 K-át, a közvetlenül kenyérkereseti célt szolgáló képzés támogatására 416 K-t fordítottak. (Dm. 1912. ápr. 30.) Azt is tudjuk, hogy elsősorban milyen kenyérkereső szakmák elsajátítására fordították a pénzt: 1879 és 1899 között az árvaalap kiképeztetett 11 tanítónőt, 8 óvónőt, 9 fodrásznőt, 5 szabásznőt, 2 énekesnőt, 3 könyvelőnőt, 1 zene és rajztanárnőt és 29