A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

PÁL József: Szegedi izraelita jótékony nőegylet szociálpolitikai tevékenysége 1835-1918-ig

nőt egyéb kereső szakmákra. (Kulinyi Zsigmond: Szeged új kora. A város újabb története (1879-1899) és leírása. Szeged. 1901. 299. old.) Arról is vannak adataink, hogy 1899-től, a 14 éven felüli árva leányok mellett, a fiatal özvegyasszonyok szakmákra való képzését is támogatták. (Sz.N 1905. febr. 15. és ápr. 14.) Végezetül azt is meg kell említem, hogy a nőegylet árvaalapja évi 240 K-val támogatta a zsidó árvaegyletet. (Dm. 1911. márc. 1.) Felekezeti különbség nélküli segélyezés Bár a nőegylet felekezeti jellegű volt, mégsem utasította vissza a más vallásúak segítségkérelmét. Sőt kérés nélkül is küldtek segítséget. Például Janczky Lajosné nyomorúságos helyzetéről tudósító cikk hatására, a nőegylet 10 K-t küldött a szerkesztőségbe, a család támogatására. (Sz.N. 1905. jan. 14.) Még a Szegedről elszármazottak is számíthattak a segítségre, ha kérelmükkel a nőegylethez fordultak. Kizárólag csak a kóbor koldusokat zárták ki a segítségnyújtásból. (Lásd: az 1871. jún. 11-i közgyűlés határozatát. — Sz.H. 1871. jún. 12.) Az ilyenfajta segélyezésre a nőegylet a farsangi bálok — jelentős összeget kitevő — bevételeit használta. A pénz egy részét közvetlen a bálok után kiosztották, és az arra rászorulók még tűzifa segélyt is kaptak. A másik részt pedig félretették, és húsvét előtt osztották szét. Például: 1893. jan.-ban 200 szegény özvegyasszonynak kiosztottak 516 frt-ot, és a rászorulók még 65 frt. értékben tüzelőt is kaptak. A bevételből 400 frtot tettek félre a húsvét előtti szétosztásra. (Sz.N. 1893. jan. 31.) 1899 elején pedig 566 frt. készpénzt és 100 frt. értékben tűzifát osztottak ki. (Ugyanott: 1899. febr. 3.) Nem zsidó egyletekkel, szervezetekkel való együttműködés A nőegylet együttműködési készségét, segítőkészségét számtalan akcióban való részvétel illetve anyagi hozzájárulás bizonyítja. Ezek közül csak néhány jellemző példát emelünk ki: A nőegylet 1867. márc. 4-i választmányi ülésén olyan határozatot hoztak, hogy a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet vezetése alatt álló „leveskonyhák" működtetéséhez 40 forinttal hozzájárulnak. Az egylet néhány tagja a kenyér és a leves szétosztásában is közreműködött: a belvárosi leveskonyhában Kohen Abrahámné, a rókusiban pedig Szívessy Józsefné vezetésével. (Sz.H. 1867. márc. 7. és 21.) 1883 áprilisában, amikor négy csoportban több mint 3 ezer csángó települt át Pancsovára, és Szegeden keresztül utaztak új lakóhelyükre, megvendégelésükből a nőegylet is kivette részét: élelmiszereket gyűjtöttek, paprikás krumplit főztek (100 kondér, 150 kenyér), melynek kiosztását Polgárné Kohen Teréz, Arany Károlyné, Prosznitz Vilmosné, Eppinger Mórné végezte. (Sz.N. 1883. ápr. 1, 3, 4, 6, 12, máj. 20.)