A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

KOMOLY Pál – MIKLÓS Péter: Oltványi Pál végrendelete

iskolát, illetve a Szeged környáki tanyai iskolákat. Legjelentősebb alapítványa azonban ma is fönnálló szegedi apácaiskola. Emlékét Alsóvároson 1880 óta utcanév őrzi. Szeged oktatását és szociális intézményeit támogató alapítványaiért köszönet gyanánt, emlékének megőrzéséért a városi közgyűlés 1875. április 18-án elhatározta, hogy arcképét megfesteti, a portrét pedig a közgyűlési teremben helyezi el. „Köszönettel értesülvén a város, szülötte és díszpolgára néhai Oltványi István Csanád egyházmegyei nagyprépost, a szenvedő emberiség és népnevelés javára tett nagylelkű örök alapítványait. Ez alkalomból a boldog emlékű alapító olajba festett arcképét a közgyűlési teremben kifüggeszteni határozta el. E végből főtisztelendő Oltványi Pál pápai kamarás és köztörvényhatósági bizottsági tag annak kijelentésével, hogy az alapítványokat elismeréssel fogadják — fölkérik, hogy az arckép megfestéséről gondoskodjék."

3 Az arcképet Rákosi Nándor szegedi festőművész készítette, a festmény és aranyozott kerete összesen 90 forintba került. (Sajnos 1945 után ezt is eltávolították.) Oltványi István unokaöccse (hagyatékának kezelője és végrendeletének végrehajtója) méltó utódnak bizonyult. Oltványi Pál 1823. augusztus l-jén született Alsóvároson. Édesapja Oltványi Ferenc, édesanyja Puskás Apollónia volt. A szegedi piarista gimnázium elvégzése után Bécsben és Temesvárott tanult teológiát, de az 1842/43. és 1844/45. tanévet a bécsi Pazmaneumben töltötte. 1846-ban szentelték pappá. Négy hónapig Újbesenyőn szolgált káplánként, majd püspöki levéltárosnak és iktatónak nevezték ki. A Szeged város kegyurasága alá tartozó kisteleki plébánia 1848 nyarán — a népszerűtlen, konzervatív Szűcs Antal lemondása miatt — megürült, s a helyettes plébánosi föladatokat Oltványi látta el.

4 A kistelekiek annyira megszerették a fiatal papot, hogy végleges lelkészi kinevezését kérték mind a város vezetésétől, mind az egyházmegye elöljáróságától, sőt Eötvös József vallás- és közoktatásügyi minisztertől is. Kisteleki tevékenységéről számos dokumentum található a szegedi püspöki levéltárban, amelyeket a Móra Ferenc Múzeum Évkönyve — Történeti Tanulmányok 2002. évi kötetében adtunk közre.

5 A kisteleki hívek csanádi püspöknek címzett leveléből: „Forró köszönetet szavazunk Nagyméltóságodnak azon atyai kegyességéért, miszerint bennünket Szűcs Antal volt plébánosunk eltávozása után Tiszt. Oltványi Pál Úrban egy emberíebb bánásmódot tudó, szelíd 's jó lelkipásztorral megajándékozni méltóztatott, ki is hat héti nálunk tartózkodása ideje alatt magát béke hirdetőhöz illöleg viselvén, példás élete, szelíd bánásmódja, hivatalos buzgólkodása, fáradhatatlan munkálkodása által mindnyájunk szeretetét olly annyira megnyerte, hogy ha őt elvesztenők, ismét felújulnának az előbbi lelkészünk helytelen 's nem papot illető bánásmódja által felizgatott, 's jelenlegi helyettes lelkészünk által emberbaráti bánásmódja által lecsillapított kedélyeink. — Több ízben folyamodtunk már Szk. Szeged város tanácsához: miszerint jelenlegi helyettes lelkészünk tellyes bizalmunkat meg3 CSML Szeged város törvényhatósági bizottságának közgyűlési jegyzőkönyvei. 165/1875. 4 G. TÓTH Ilona: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc szegedi dokumentumai a Csongrád Megyei Levéltárban. Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. Szeged, 2000. 47-56. 5 MIKLÓS Péter: A kisteleki római katolikus plébánia 1848/49-ben. In: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti Tanulmányok - Studia Historica. 5. köt. Szeged, 2002. 97-118.