A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

NAGYGYÖRGY Zoltán: Horgos helytörténetének kutatása és kultúrájának helyzete

múltja iránti érdeklődés. 1951-ben Horgosra került Varbai Jenő (1906-1974) becsei születésű plébános, aki 1968-tól 1971-ig helyi gyűjtésekből kultúr-, és településtörténeti kiállításokat szervezett. A 342 horgosi tárgyból álló néprajz gyűjteményét, nyugdíjba vonulásakor (1972) a Zentai Városi Múzeumba helyezték megőrzésre. Ő a helyi plébánia gondozásában 1967-től nyugdíjazásáig 14 füzetecskét is megjelentetett: Horgosi harangszó címmel. Ebben a saját írásain kívül helytörténeti írások jelentek meg Gyetvai Péter, Körmendi József (19471992) horgosi születésű történelem tanár (aki Kecskeméten dolgozott és hunyt el), és Fodor Gellért (1903-1977) volt országgyűlési képviselő tollából. 1972-ben megülték a szegedi lakos nemes Kárász Miklós által újratelepített Horgos község fennállásának 200. évfordulóját. Később kiderült, hogy az ünnepséget megkésve tartották, ugyanis Mária Terézia (1717-1780) királynő 1771ben adta ki a birtokjogi oklevelet (lásd: M.O.L. Kárász családi levéltár, jelzet: P 348 / AA N° 5) Kárász Miklós (1715-1797) privigyei születésű szegedi főjegyzőnek, és még azon évben megkezdődött a betelepítés is. Az 1772. év már az első telepesek névjegyzékbe vételének az évszáma (lásd: Vajdasági Levéltár, Újvidék; Bács-Bodrog Vármegye fondja, jelzet: 1/1772). 1972-ben az ünnepségre készülve a Horgosi Helyi Közösség tanácsa megbízásából Borsos György, horgosi történelem tanár, mgr. Dobos János (19351998) kanizsai születésű zentai levéltáros, Jelovac Mária, a horgosi mezőgazdasági birtok volt igazgatónője, Konc Albert (1928-1993) szintén horgosi történelem tanár, és a magyarkanizsai dr. Papp György közös kutatásba fogtak. Munkájukat írógéppel írott brossura formájában, 1972-ben sokszorosították. 1978-ban Szabadkán kinyomtatták könyvecske formájában Horgos 1772-1978 címmel. Ezután 1991-ben dr. Papp György szerkesztésében: a Dokumentumok, források Kanizsa monográfiájához, című könyvének részeként az előző horgosi könyvecske teljes anyagát megjelentette. Ezzel egyidőben még egy másik, közös csokorba fogott szabadkai kiadványban is megjelent: Ó-Kanizsa, Martonos, Horgos — helytörténete címmel. 1995-ben a horgosi római katolikus plébániahívatal megünnepelte a horgosi templom fennállásának 200. évfordulóját, melynek alkalmából megjelentettek egy bővített, újabb horgosi helytörténeti könyvet: Beszélő múltunk címmel. Az egyházi ünnepségre készült mű gyors munkával jött létre, ezért a könyvbe bele is került: „Ezt a művet hídnak tekintjük az 1978-ban megjelent Horgos helytörténetének brosúrája és majd egy későbbi, önnálló nagy monográfia között." Ezen könyv horgosi lakosú szerkesztői: Kiss-Iván Anna, Győrből származott tanítónő, Nagygyörgy Zoltán képzőművész és sportmunkás, Palatínus István, plébános, és Táborosi Imre (1929-2001), volt iskolaigazgató. A szakírások szerzői: mgr. Dobos János, Palatínus István, Danyi László, Kárász Hona, Táborosi Imre, dipl. ing. Szécsi Gusztáv, Nagy László, és dr. Czékus Géza. Az 1995-től Szabadkán megjelenő Bácsország című vajdasági honismereti kiadványnak, a 2000-től felújított kiadásaiban horgosi helytörténeti dolgozatai jelennek meg Nagygyörgy Zoltán helytörténésznek (Az eltűnt Kamaráserdő nyomában, A Horgosi-Királyhalom, A népdalgyűjtés múltja Horgos-Kamaráson, A 230 éve újratelepített Horgos címere, stb.). Emellett az újvidéki Magyar Szó című napilapban is megjelennek helytörténeti, műemlékvédelmi és tájvédelmi írásai. Hor-