A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

MEDGYESI Konstantin: „Makóról is lehetett látni, hogy recseg-ropog a rendszer, túl sok az ellentmondás”. A rendszerváltó évtized makóiságának természetrajzához

majd ennek birtokában a beiratkozás megtörtént. 2000. augusztus 28-án megkezdte tényleges működését a Szikszai György Általános Iskola." Kotormán István, Makó-Újvárosi református tiszteletes: — Mindig a kihívások embere voltam. A több mint 20 éves vidéki szolgálat alatt 4 templomot hoztunk helyre, egy templomtornyot és egy új lelkészlakást építet­tünk. Mikor ide kerültünk, itt teljesen más jellegű feladatok vártak. Az új reformá­tus iskola például, amelyet — másfél éves előkészítő munka után — 2000 szeptem­berében sikerült elindítani. Úgy gondolom, minden olyan célért, amelynek súlya van, azért meg keU dolgozni. A református iskola értéket teremtett. Domokos Mária, 1990 és 2002 között önkormányzati képviselő (KDNP, majd Polgári Szövetség Makóért): — A 90-es évek elején a katolikus egyház volt soron. Ok tudták beindítani az is­kolájukat. Az ezredforduló idején a reformátusok között is megjelent az a vezér egyéniség, aki képesnek bizonyult végig vinni az ügyet és megkezdhette a műkö­dést a református iskola. Ehhez keUett egy agilis református pap Makón, aki azt mondta: van energiám, vannak segítőim, tárgyalóképes vagyok, kérem szépen, szeretném ezt az iskolát. Kotormán István, Makó-Újvárosi református tiszteletes: — Az utóbbi időkben jelentős fejlődést észlelek a város életében. Értékelem mindezt és örülök a városvezetés ilyen sikereinek. Jó lenne, ha az emberek a tevé­kenység alapjáén ítélnének. Hogy ki mit tesz a városért. Janka György, görög katolikus parochus: — A katolikus papság, a református egyházközség vezetői is emberek, és ahány személy, annyi elgondolás, annyi politikai akarat. Míg egyiknek a viszonya a vá­ros irányítóihoz kevésbé jó, másiknak pedig jobb. Ebből származhatnak megítélé­sem szerint feszültségek. Nem gondolnám, hogy a város vezetőinek az a szándé­kuk, hogy közénk éket verjenek. Nem vagyunk mi olyan nagy emberek, hogy mi alakítanánk ki, az egyes embe­rek politikai hovatartozását vagy bármennyire is képesek lennénk őket befolyásol­ni. Mi legfeljebb arra a néhány száz hívőre tudunk hatással lenni, akikkel szoro­sabb kapcsolatunk van. Nem hiszem, hogy nekünk Makó város polgáraira olyan nagy befolyásunk lenne. Politikaüag mi elhanyagolhatóak vagyunk. Búzás polgár­mester úr egyszer arról beszélt, hogy szerinte a papság véleményére sokkal több ember figyel, mint akik templomba járnak. Ez meglehet, de nem a politikai áUás­foglalásunk, hanem az ügy miatt, amit mi képviselünk. Az evangélium miatt. Azon hívők is, akik nem járnak hetente templomba, próbálják az életüket, életvite­lüket, az evangélium tanításához igazítani. Legfeljebb Uyen szempontból gondo­lom, hogy a papságnak nagy szava lenne. Én a magam nevében beszélek, s nem akarok politikai tényező lenni. Semmiképpen sem. Nem is akarok politikai kérdé­sekbe beleszólni, én az evangéliumot hirdetem. Amennyiben ez politikát jelent, csak akkor politizálok. Mi azt akarjuk, magam is azt akarom, hogy az evangélium

Next

/
Oldalképek
Tartalom