A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

MARJANUCZ László: Egy összeírás margójára. Makói pillanatfölvétel 1940-ből

Gyümölcstermeléssel a lakosság széles rétege foglalkozott, ennek dacára belterjes gyümölcstermelésről nem lehetett beszélni. Inkább a helyi szükségletek kielégítésére szolgált, semmint nagybani forgalmazásra. Gyümölcs helyett a hagymafélék termelését karolta föl a lakosság, mert jövedelmezőbb és termése évről-évre biztosabb volt. 1940-ben jelentős vízkárok keletkeztek, mert a rendes évi csapadékmennyiséget 50%-al meghaladó eső esett. Ezért 3000 hold került víz alá, amelyet nem tudtak megművelni. A gazdák sem kormányhatósági sem társadalmi segítségben nem részesültek, csak a kár mértékének megfelelő adójukat engedték el. A város területe a Körös-Tisza-Maros Armentesítő és Belvízlevezető Társulathoz tartozott, az ő feladatuk volt a vízrendezés és vízhasznosítás problémáit megoldani. Mivel haltenyésztés és tógazdaság nem volt, főként az ár- és belvízi károkat kellet elhárítani. Ezért Makó megfelelő évi jutalékot fizetett a társaságnak. A megművelt terület alkalmasnak bizonyult rostnövények (kender), olajos növények (ricinus, napraforgó) és szójabab termelésére, de a gazdák az akkori egységárak mellett ezek nagybani termelésére nem mertek váUalkozni. így az új mezőgazdasági növényféleségek meghonosítására irányuló kísérletek kudarcot vaUottak. A hagyományos mezőgazdasági termékeket általában jól értékesítették. A gabonát elsősorban a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezete, mint a „Futura" (Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt.) bizományosa, továbbá a Makói Gazdasági Hitelszövetkezet, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja vásárolta. Rajtuk kívül három magánkereskedés foglalkozott terményfölvásárlással, a Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet bizományosai pedig a baromfikat vásárolták föl. A jelentés a végén kimutatást közöl az 1940-ben üzemben volt malmokról és darálókról. Tulajdonos neve Telephely Jellege 1. Gombkötő és Pártos Vásárhelyi u. 58. Hengermalom 2. Tóth Ferenc és Társa Vásárhelyi u. 12. Gőzmalom 3. Varga János Kossuth u. 66. Daráló 4. Weinberger József Justh Gyula u. 53. Hengermalom 5. Mikulicza Pál Megyeház u. 38. Daráló 6. Gazdag János Aradi u. 51. Daráló 7. Papp Lajos Kálvin u. 22. Daráló 8. Katona Imre Szegedi u. 38. Hengermalom 9. Szüagyi János Gőzmalom u. 1. Daráló 10. Szabó István Aradi u. 8. Daráló 11. Gombkötő Antal Zrínyi u. 51. Daráló 12. Zelenka József Tanya 435. Daráló 13. Joó István Tanya 644. Daráló 14. Németh Ferenc Vár u. 123. Daráló 15. Szedlacsek és Társa Tanya 930. Daráló A 15 malom tulajdonos közül csak négyen dolgoztak gyári jeUegű malommal, a többiek darálót működtettek. A hengermalmok nem kővel hanem hengerszékkel