A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

MARJANUCZ László: Egy összeírás margójára. Makói pillanatfölvétel 1940-ből

őröltek, ami nagyobb mennyiségű gabona finom őrleménnyé alakítását tette lehetővé. Ugyanez vonatkozott a gőzmalomra is, míg a darálók a magvak fokozatos fölaprózásával „goromba lisztet" ún. darát készítettek. Az összeírás „Megjegyzés" rovatában külön is föltüntették a „gyári jelleget" a henger- és a gőzmalmok mellett. Egyedül Papp Lajos adta bérbe darálóját Temesi Lajosnak, Szedlacsek társaként pedig egy Kovalik nevű személyt neveztek meg. Ennyit tartalmazott az 1941-ben készített jelentés, amelynek tartalmi ismertetésére vállalkoztunk. A gazdasági kérdésekre adott válaszok sok részletet tartalmaztak, föltehetően a tanácsi iratokból vett információk szerint. Egybevetése a primer forrásokkal mindazonáltal kívánatos. A társadalmi és kulturális élettel összefüggő kérdésekre néhány esetben érdekes, nem közismert tényeket tartalmazó választ fogalmaztak meg, de összességében elnagyolt képet vázoltak föl. így sem teljes az anyag, fontos kérdőívek hiányoznak. A csonkán fönnmaradt összeírás-jelentés elemezésére éppen ezért csak egy-két ponton vállalkoztunk, ahol a közölt adatokat, megállapításokat szembesíteni tudtuk a témához kapcsolódó más forrásokkal. LÁSZLÓ MARJANUCZ COMMENTS ON AN INVENTORY In 1940 the National Society of Hungarian Cities carried out a survey by sending questionnaires to each town and city in the country. Also the town council of Makó completed the questionnaire. The answers given to the questions provide us with an outline of the society and economy of Makó in the period. The town of Makó as a result of unnatural development was situated in corner of its administrative territory. After the regulation of the River Maros the territory was modified and became slightly more equal. The number of inhabitants was constantly growing. People lived mainly on vegetable-, especially onion-growing, while the growing of corn was important to a lesser degree. Although after World War I great numbers of immigrants settled in the town, the rich soil of its field could successfully balance this overpopulation. Although after the economic crisis of the 1930s Makó started a vast town development project, industry still played only a secondary role in the living of the population. As for the social life of the town the report emphasized in first place religious relations stating that mainly Calvinist believers lived in the town. However, almost all congregations were present in Makó. The educational service was excellent: from primary school through higher elementary school and specialist comprehensive schools to grammar schools every stratum of society could find a proper school to educate their children. As for economy agriculture played a central role in Makó. Small- and dwarf-holdings could be found in the town. Depending on the size of the land people grew wheat and vegetables (smallholdings), or only onion (dwarf-holdings). Nonetheless, wheat was considered as the main crop of agriculture, onion and garlic considered special were regarded as main source of living. Livestock-breeding was not so significant, although a special type of horse, the so called Nónius became world famous. Among branches of industry characteristic of Makó the report mentions milling industry as an industrial activity processing agricultural raw material regarding it also as wide-spread and of high quality.