A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

MARJANUCZ László: Egy összeírás margójára. Makói pillanatfölvétel 1940-ből

Nem szerepel benne az 194l-es adat, amikor 35 856 embert számoltak meg Makón. Mindenesetre a központi fölmérésnek szánt adatok is megerősítik a történeti demográfia módszerével már kiderített igazságot, hogy Makó társadalma gyorsan nőtt, polgárosodásának ütemét híven tükrözte áUandó népességi gyarapodása.

9 A foglalkozási ágak szerinti megoszlás a keresőket és eltartottakat együtt tüntette föl. A piszkozatban a legnagyobb tömeget foglalkoztató kereseti ágat „Mezőgazdaság és kertészet" címmel foglalta össze az adatközlő. Ebben 19 711 fő szerepelt, közülük 729 volt a kertész. A Pestre elküldött változatban ezt a részt áthúzták, és helyette az „őstermelés" kifejezést használták, 19 529 személyt sorolva be ebbe a kategóriába. Mezőgazdaságon mindig fölszerelt földbirtokot értettek, ahol termelés folyt, amely üzemben volt. Az őstermelés ennél tágabb kategória, mert általában a nyersanyagok megszerzésére Irányuló termelést érettek rajta. Idetartozott a földművelés az erdészettel, az áUattenyésztés a vadászattal és a bányászat. Az az érdekes, hogy a bányászatot és kohászatot külön is megemlítette a jelentés 0 alkalmazottal, mégis az őstermelési foglalkoztatottak száma és a mezőgazdaságból élőké nem egyezett. Valószínű, hogy a kertészek „műfaji" besorolása okozott gondot. Az ugyanis mezőgazdasági üzem, szokták mezei kertészetnek is nevezni. Ez a zöldség, gyümölcs, dinnye, paradicsom stb. szántóföldi termelésére utal, amely határozottan mezőgazdaság. De a kisebb (1 hold alatti) területen dolgozókat kivették a gazdák sorából, mert a konyhakertészetet nem tekintették azonosnak a mezőgazdasággal. Ezért lehetett kisebb az őstermelők száma a mezőgazdaságban és kertészetben dolgozókénál. Áttekintő táblázatunk az 1930-i népszámlálás alapján készült mérnöki jelentés adatait tükrözi. Foglalkozási ág Kereső-eltartott Őstermelés 19 529 Bányászat, kohászat 0 Ipar 6 415 Kereskedelem és hitel 2 984 Közlekedés 900 Közszolgálat és szabad foglalkozások 2 278 Véderő 129 Napszámosok 525 Nyugdíjasok, tőkepénzesek, járadékosok 1 380 Házi cselédek 963 Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak 741 Föltételezzük, hogy az összesítést készítő városi tisztviselő az 1930-i népszámlálás eredményeit vette figyelembe, mivel külön nem hivatkozott semmüyen forrásra. Adatait az 1920-i népszámlálással vetettük össze. Makónak akkor volt a legtöbb lakosa, így a foglalkozásszerkezet változásait csökkenő népesség meUett vizsgálhatjuk. A legnagyobb különbség az őstermelők számában mutatkozik, 9 HALMÁGYI Pál: Makó népessége történeti összefüggésben. Kézirat.