A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)
MARJANUCZ László: Egy összeírás margójára. Makói pillanatfölvétel 1940-ből
EGY ÖSSZEÍRÁS MARGÓJÁRA Makói pillanatfölvétel 1940-ből MARJANUCZ LÁSZLÓ A Magyar Városok Országos Szövetsége 1940-ben országos fölmérést végzett városaink általános helyzetéről. A Szövetség körlevele alapján összeállított kérdőlapot megküldték „Makó megyei városnak" is. Összesen 18 kérdést tartalmazott az összeíróív, amelyekre előre megadott szempontok szerint keUett válaszolni. Sajnos a makói anyag hiányosan maradt fönn, mert csak 10 kitöltött kérdőlapra bukkantunk a források között, további 8-nak nyoma veszett. Gondot jelentett az is, hogy a föltehetőleg az 1. kérdőpontban megfogalmazott általános helyzetleírás eleje elveszett. A 6. oldaltól tudtunk bekapcsolódni a város aktuáüs áUapotának leírásába, s a tartalomból csak következtetni lehetett, hogy az áttekintő jeUegű bemutatás a további részletes szempontok bevezetőjéül szolgált. A beszámolót egyébként Szabó Imre városi főmérnök állította össze 1941. februárjában. A kézirat nem tartalmazza a napra pontos dátumot. 1 Az áttekintés Makó ismert történeti adatait rögzítette, és egy szempontból csoportosította, sőt értékelte. Pl. a határalakulás folyamatát hat alföldi város, Szeged, Debrecen, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szentes és Makó példáján keresztül láttatja. A cél, hogy bizonyítsa a török kor hatásaként létrejött új területfejlődési folyamatot. Kétségtelen, hogy az Alföldön a legtöbb csapás a három tiszántúli megyére, Békésre, Csanádra és Csongrádra zúdult. Ezen belül is a települések pusztásodása Csanád vármegyében öltött legnagyobb méreteket. 2 Az akkor megnőtt határok kisebb változtatásokkal 1940-ben még fönnálltak. Lele az 1849-es szabadságharc után vált le Makóról Mezőkopáncs nagyobbik részével együtt. Sokáig a kettő egy közigazgatás alá tartozott, majd Püspökiele és Nagykopáncs néven önálló községek lettek. A nyugati és az északi határ többi része, valamint az egész keleti határ még a török hódoltság idején keletkezett, és e lényegtelen változásokkal az idők folyamán rögzült. Elég azonban egy pülantást vetni a város hátárára, s látjuk, hogy az nem a természetes fejlődés eredménye. Makó a Maros partján, a határ egyik végén feküdt, amely 28 km-re nyúlt északkeleti irányba, szélessége középen csak 6 km. Valamennyi naggyá nőtt alföldi város határképén meglátszik természeteUenes keletkezése. Szeged határának egyik csúcsában fekszik, és szárnyaszegett madár módjára esik a Tiszára, a trianoni határra. Debrecen külterülete rendkívül hosszan nyúlt el, hossza mintegy 70 km., szélessége pedig annak 20-25-öd része. A 1 Csongrád Megyei Levéltár Makói Fióklevéltára Polgármesteri iratok 1941/1132 2 RÁCZ István: A török világ hagyatéka Magyarországon. Debrecen, 1995. 178.
