A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

TÓTH István: Szlovákok a megmaradás és a beolvadás válaszútján 1900-1948. A trianoni határokon belülre vetítve

14. táblázat Magyar-szlovák Város, község Év Lélekszám Ebből A magyarok A szlovákok Az összes lakosságból Város, község Év Lélekszám magyar szlovák közül csak Város, község Év Lélekszám magyar szlovák szlovákul magyarul magyarul szlovákul magyarul szlovákul Város, község Év Lélekszám magyar szlovák tud Város, község Év Lélekszám százalékban Békésszentandrás 1910 1920 7.137 7.043 79,0 90,6 20,0 8,8 5,5 15,2 71,3 79,5 94,1 98,1 24,4 22,6 73,7 75,2 5,7 1.7 Zagyvapálfalva 1910 1920 3.502 3.449 77,1 90,6 17,4 6,6 13,0 6,4 29,5 59,7 84,0 96,7 28,3 13,6 63,7 82,1 11,7 2,6 Pilis 1910 1920 5.762 6.185 76,9 85,5 22,4 14,3 57,7 54,0 61,7 70,7 91,1 95,7 66,9 60,5 31,2 38,1 8,6 4,2 Sződ 1910* 1920 3.675 3.021 92,5 79,9 5,3 19,3 46,4 46,0 39,5 69,1 95,7 94,0 48,4 56,1 42,1 39,3 3,2 6,0 Szarvas 1910 1920 25.879 25.224 36,8 59,0 62,8 40,7 67,0 74,5 76,2 81,8 85,0 92,5 87,6 84,8 10,3 12,7 14,9 7,4 Békéscsaba 1910 1920 42.599 46.633 31,2 45,9 67,3 53,0 41,3 50,2 69,9 80,8 79,4 89,6 80,6 76,4 15,0 18,3 19,8 10,1 Nagybánhegyes 1910 1920 5.204 5.245 47,4 39,5 51,7 59,5 13,1 9,8 67,4 71,6 83,0 82,9 58,1 63,7 40,0 34,1 16,8 16,8 Tótkomlós 1910 1920 10.502 10.420 10,9 13,1 88,6 86,5 59,6 49,0 53,3 64,5 58,6 69,2 95,3 93,0 3,6 5,9 41,5 30,6 Sári 1910 1920 2.865 3.001 40,1 10,3 59,9 89,6 69,3 29,8 58,7 80,5 75,2 80,8 87,9 92,7 11,5 7,0 24,1 17,5 Pitvaros 1910 1920 2.936 3.091 5,8 8,8 93,5 90,7 56,5 59,0 52,5 62,1 55,5 65,6 97,1 96,2 2,3 2,8 44,4 34,4 * Alsó- és Felsőgöddel Forrás: Magyar Statisztikai Szemle 1928. 1. szám 27.o. varos, Sződ és Pilis településeken 1910 és 1920 között a szlovákul tudó magyarok száma azonos szinten maradt, addig a szlovákok magyarul tudása mindenütt ugyanezen időhatáron belül legalább 10% -ot emelkedett. Még Békéscsaba estében közelítenek a számsorok a legjobban. Itt 1910 és 1920 között 8,9%-al nőtt a szlovákul tudó magyarok száma, ugyanakkor 10,9%-al nőtt a magyarul tudó szlovákok létszáma. E szempontok szerint Békésszentandrás esete a legérdekesebb. 1910-től 1920-ra lélekszámuk az összlakosságon belül 20%-ról 8,8%-ra csökken. Ugyanakkor valami „hajtóerő" folytán az 1910-es magyarok szlovákul tudása 1920-ra 5,5%-ról 15,2%-ra növekedett, miközben az iskolaügy tárgyalásánál pont a szlovák nyelv kiszorítását tűzték célul. A települések sorából Nagybánhegyes községben megmaradt a csak szlovákul beszélők aránya az 1910-es szinten, 16,8%. A csak magyarul tudok aránya három településen csökkent 1910-hez képest 1920-ra: Nagybánhegyes, Sári és Sződ. A többieken mindenütt nőtt a csak magyarul tudók aránya. A vegyes nyelvű települések vizsgálata során a magyar-né-