A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

TÓTH István: Szlovákok a megmaradás és a beolvadás válaszútján 1900-1948. A trianoni határokon belülre vetítve

15. táblázat Magyar-német-szlovák Ebből A magyarok A németek A szlovákok Az összes lakosságból közül csak község B •cd U S ai B i B •u c M •öS > O ï j3 m S a 1 > OD 1 9 i ce B H 3 i cd B 3 eu B •<u a 1 > O 00 "3 u C3 s 3 0 Cl 3 M •es > 00 o 8 M tud Vár > •w J százalékban Rákoskeresztúr 1910 1920 6.699 6.029 66,0 94,4 6,9 1.7 26,0 3,4 16,4 13,3 34,2 54,5 84,4 86,0 73,8 75,8 91,8 98,9 18,7 14,5 53,6 56,0 35,4 36,7 1,0 0,2 6,6 0,7 Tatabánya 1910 1920 8.101 8.491 63,9 82,2 14,4 7,6 9,3 4,7 16,8 16,5 7,9 8,0 80,3 91,8 85,2 92,5 87,5 97,7 29,4 23,0 16,3 12,7 9,7 62,7 3,7 0,5 2,4 0,3 Tokod 1910 1920 2.645 3.234 83,3 80,3 8,1 8,2 7,8 10,2 12,4 11,6 8,6 8,1 47,4 83,5 40,5 81,2 90,6 96,4 20,4 21,6 16,7 18,6 68,7 67,0 3,6 1,1 3,6 1,8 Mezőberény 1910 1920 13.285 13.477 40,5 49,0 22,4 21,8 37,0 29,1 12,7 12,3 10.1 19,3 91,3 95,0 76,1 85,4 89,2 94,7 27,9 28,0 41,6 39,0 32,2 33,6 2,0 1,0 8,8 4,2 Piliscsaba 1910 1920 2.447 3.189 23,0 31,9 58,7 53,1 17,9 13,3 51,4 34,3 16,7 8,2 57,1 59,2 69,3 67,5 69,1 73,6 83,4 69,0 25,0 24,4 9,8 19,5 24,6 20,4 3,5 3,0 Forrás: Magyar Statisztikai Szemle 1928.1. szám 28.

o. met-szlovák települések esetében kirívó változások a magyarság javára csak Tatabányán mutathatók ki. 1910-hez képest 1920-ra 52%-os a csak magyarul tudók növekedési aránya. A többi települések közül Piliscsabán van még közel 10%-os növekedés, de a többi) (Mezőberény, Tokod, Rákoskeresztúr) településeken alig 1-1,5%-os a növekedés. A magyar-német-szlovák nyelvű települések szlovákjainak és németjeinek magyarul tudása 1910-től 1920-ra Tokodon egyformán 40%-körüli, ami igen jelentős. (Lásd 15. sz. táblázat) Van egy magyar-szlovák-román vegyes nyelvű település is. Ez Medgyesegyháza. Medgyespuszta hozzácsatolásával nyerte igazából román nyelvű lakosságát. A településen közel 90%-ban tudott a lakosság magyarul már 1910-ben is. így jelentősnek mondható változás be sem állhatott. (Lásd a 16. sz. táblázatot) A magyar-német-szlovák-horvát-szerb települések sorában találjuk Szentendrét és Pomázt. Mindegyik nemzetiség aránya csökkenést mutat, miközben magyarul tudásuk közelít a 100%-hoz. Azt azonban láthatjuk, hogy a nemzetiségek nem egymás rovására, hanem kizárólag a magyarok javára mutattak fel eredményeket. (Lásd 17. sz. táblázat) Az azonban egyértelműen kitűnik a statisztikai számsorokból, hogy a nemzetiségi, kisebbségi nyelvet beszélőkre ugyanazok a hatások gyakoroltak nyomást, s mindenütt nekik keUett „visszavonulót fújni". Ezeknek a hatásoknak legjobban tudtak ellenáüni a szlovákok szempontjából a magyar-szlovák vegyes települések közül is azok, akik lélekszámban megközelítették a 10 ezer főt vagy azt jelentősen túl is haladták, s egymáshoz viszonylag közelebb helyezkedtek el. Ennek feleltek meg a Békés és Csanád megyei szlovák tele-