A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

TÓTH István: Szlovákok a megmaradás és a beolvadás válaszútján 1900-1948. A trianoni határokon belülre vetítve

A jelentős eltérés azt mutatja, hogy a magyarság 56,4%-a 1920-ra nem is akarta egyik nemzeti kisebbsége nyelvét sem megtanulni Budapesten. Sőt ha követjük a 12. sz táblázat számsorait, akkor látható, hogy ugyanott — Budapesten — a kölcsönös nyelvismeret számadatai mutatják, hogy a szlovák fokozatosan kikopó nyelv a magyarok ismeretéből. 12. táblázat A három főnemzetiség kölcsönös nyelvismerete Budapesten 1900 —1920 Év Magyar Ebből Német Ebből Szlová k Ebből Év Magyar németül | Szlovákul Német magyarul | szlovákul Szlová k magyarul | németül Év Magyar tud Német tud Szlová k tud Év Magyar szám sz. % szám sz. % Német szám sz. % szám sz. % Szlová k szám sz. % szám sz. % 1900 559.965 270.458 48,3 47.841 8,5 98.515 60.024 00,9 10.946 11,1 24.091 14.374 59,7 7.369 30,6 1910 756.070 313.400 41,4 53.394 7,1 78.882 57.219 72,5 7.553 9,6 20.359 16.222 79,7 5.437 26,7 1920 837.858 329.912 39,4 42.665 5,1 60.425 47.770 79,0 4.119 6,8 14.011 12.747 91,0 4.062 29,0 Forrás: Magyar Statisztikai Szemle 1928. 1. szám 32.o. Olyannyira igaz ez, hogy 1907-ben amikor rendőrségi vizsgálatot indítottak a Budapesti Szlovák Egyesület eUen, annak iratait beszedték — a közigazgatás évekig benntartotta azokat a hivatalban, mert nem volt keUő számú hivatalnok, aki olyan szinten tudott volna szlovákul, hogy azt folyamatosan lefordítja. Külön pénzt a fordításra pedig nem óhajtott költeni a kerületi hivatal. Ezzel szemben a magyarul is tudó szlovákok aránya felszökött 91%-ra 1920-ra. A 13. sz táblázat hosszabb időhatárra vetítve, de csaknem ugyanazt rajzolja ki, amit a 11-es ül. 12-es táblázat, csak összesítve általában a három fő nyelv elterjedtségét. 13. táblázat A három főnyelv elterjedtsége Budapesten az 1880-1920 Év Összes népesség Ebből általában Év Összes népesség Magyarul Németül szlovákul Év Összes népesség tud Év Összes népesség számszerint % számszerint % számszerint % 1880 355 682 255.870 72,0 264.758 74,4 52.246 14,7 1890 486 671 400.611 82,3 313.040 64,3 66.901 13,7 1900 703.443 643.655 91,5 387.276 55,1 84.377 12,0 1910 880.371 844.175 95,9 409.727 46,5 82.529 9,4 1920 928.996 911.394 98,1 402.657 43,3 61.565 6,6 Forrás: Magyar Statisztikai Szemle 1928. 1. szám 32.o. A vegyes nyelvű községek és városok sorában a statisztika 10 magyar-szlovák települést mutat be. Ezekből 6 Békés és Csanád megyéhez tartozik a többi Budapest környéki település. (Lásd 14. sz. táblázat.) Érdekes jelenségekre figyelhetünk fel. Míg Pit-