A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)
TÓTH István: Szlovákok a megmaradás és a beolvadás válaszútján 1900-1948. A trianoni határokon belülre vetítve
ismét az egyház vette gondozásba a tanyai oktatás korábbi képződményeire alapozva a külterületi gyermekek oktatását. 52 A népiskolai hálózat igen sokat fejlődött a dualizmus idején. Csaknem minden szlovák településen az első vüágháborúig kialakult a stabil iskolahálózat, amely a csökkenő, iU. növekvő gyermeklétszámot egyaránt szakszerű oktatásban tudta részesíteni. A kormányzati szervek az iskolákat találták a legjobb bázisnak a magyarosításhoz. 53 A legjobb esetben is csak arról tudunk a századfordulótól kezdve beszámolni, hogy vegyes nyelvű, ún. „tókmagyar" ül. „magyar-tót" iskolák alakultak kormányzati segítséggel. Az 1879. évi XVIII. tc. a magyar nyelv kötelező tanításáról is rendelkezett Igaz, hogy 1891/92-ben ennek eUenére az ország 25.505 tanítójából 1.061 nem beszélte a magyar nyelvet olyan szinten, hogy oktatni tudta volna. Ugyanebben a tanévben 2.387 népiskolában nem tanították a magyar nyelvet. Ám a két alföldi vármegyében nem volt olyan szlovák gyermekeket oktató tanító, aki a magyar nyelvet keUő szinten ne tudta volna s már az egyházi iskolákban is tanították az 1890-es évtől a magyar nyelvet. 54 Egy — egy nagyobb települést véve szemügyre, már a 19. század első felétől számolhatjuk a magyar nyelv rendszeres oktatását (pl. Békéscsabán Haán Lajos kezdeményezése 1836). A fentiek eUenére a kormányzati szervek a megfelelő buzgóságot és eredményeket sok esetben hiányolták. így a csabai szőlőkbeli és a tótkomlósi tanítókat elmarasztalták, amiért nem tanúsítottak keUő buzgalmat a magyar nyelv tanításában s ezért nem értek el megfelelő eredményt. Ennek következménye a különböző szankcionálás (korpótlék megvonás, áüamsegély megtagadása stb.) volt. Ez történt folyamatosan Tótkomlós esetében is 1891-től 1910-ig. Miközben a tisztán szlovák nyelvű oktatás az egyházra maradt, addig a kormányzat mindenkor éberen ügyelt arra, hogy a csekély létszámú magyar anyanyelvű diákság saját anyanyelvén tanulhasson. 55 A szlovák iskolahálózat kiszélesedését az is visszavetette, hogy folyamatosan haladt előre az egységes nemzetáUam — mint célkitűzés — megvalósítása. 1907 nyarán elfogadták a XXVII. törvényt. Ezt nevezték lex Apponyinak, mivel ő nyújtotta be a törvényjavaslatot. Szigorúan megkövetelte a magyar nyelv szóban és írásban való elsajátítását, mégpedig négy esztendő alatt. Az 1908-as évbe a nemzetiségi iskolákban rendszeres ellenőrzéseket tartottak, s ennél fogva 182 esetben fegyelmi eljéárást indítottak az ott tanítók eUen, mivel a törvényt nem tartották be a követelt szigorhoz képest Egy 1909-es jelentésből megtudhatjuk, hogy Tótkomlóson „az ág.h.ev. iskolák áUamosítását a tót nyelv kiszorítása teszi szükségessé". Mezőberényben az „általános túlzsúfoltság és a magyar elem többsége további térfoglalásának biztosítása" indokolja a 6 tantermes iskola beindítását. Kondoroson „a tót nyelvnek ez iskolákból kiszorítása és ezáltal a tót származású többségnek a megmagyarítása" indokolja az evangélikus iskola áUamosítását. Békéscsabán, mivel nagy szlovák kulturáüs központ, s a magyarság kisebbségben van, ezért a magyar iskolák erősítését bizto52 BmL - Bvm közigazgatási Bizottságnak ir.: 310/1883; 301/1888; 124/1893; 1439/1894; 1531/1895. 53 JÁSZI Oszkár: A Habsburg-Monarchia felbomlása. Bp. 1982. 423.o. 425.o. 54 BmL - Bvm Közig. Biz. ir.: 1278/1893. 55 BmL - Bvm Közig. Biz. ir.: III.18/1908; 31307.sz irat. 1278/1893. - 1893 dec. 9-én kelt levél.