A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

TÓTH István: Szlovákok a megmaradás és a beolvadás válaszútján 1900-1948. A trianoni határokon belülre vetítve

sítani kell. Tíz tanítói állás megvonását javasolták az evangélikus egyháztól és egy 3 tanerős állami iskola szervezését az ügy megnyugtató rendezéseként. A Békésszentand-ráson kialakult helyzetben három iskola államosítását vélték helyesnek 1910 szeptemberéig. Célja: „A Szarvasról idetelepülő tótoknak megmagyarítása az által, hogy a tannyelv tisztán magyarrá tétetnék." Doboz és Szarvas esetében pedig hasonló, kendőzetlenül a „tót nyelv kiküszöbölése az iskolából" cél fogalmazódott meg a királyi tanfelügyelő, Mikler Sándor javaslatára.

56 Nem alakult a szlovák oktatás helyzete jobban a két világháború közötti időben sem. 6. táblázat A 20.000 leieknél népesebb városok és községek műveltségi viszonyai - 1920 Város vagy község neve Végeztek írni-olvasni tudók Analfabéták a 6 éven föl. népességből A 6 éven fölüli összes népesség főiskolát 8 középiskolát 4 középiskolát 4 elemit írni-olvasni tudók Analfabéták a 6 éven föl. népességből A 6 éven fölüli összes népesség Összesen a 24 éven felüliekből % Összesen a 20 éven fölüliekböl % Összesen a 15 éven fölüliekböl % Összesen a 12 éven fölüliekböl % Összesen a 6 éven fölüliekböl % Összesen %-ban Budapest 36289 6,5 62034 9,5 175167 23,7 467839 59,8 819809 94,7 46058 5,3 865865 Békéscsaba 290 1,3 627 2,4 2789 8,8 28077 80,4 37869 90,1 4173 9,9 42042 Nyíregyháza 610 2,9 964 3,8 3492 11,5 22780 68,6 33683 86,4 5320 13,6 39003 Szarvas 125 0,8 233 1,6 1005 5,7 17512 89,0 20.838 90,5 2208 9,5 23.046 Sátoraljaújhely 417 3,9 682 5,5 2825 1,9 9.269 56,8 16.201 85,6 2.842 14,4 19.043 Forrás:Magyar Statisztikai Szemle 1923. 9-12. szám 314.0. Az iskolaügy és a nyelvhasználat A 4800/1923. M.E.sz. rendeletre alapozva jelent meg a korszak egyik jelentős miniszteri rendelete, amely az 1944-es évig valóban többször módosult, sőt érvényét is veszítette. Ez a 110.478/1923.VIII. VKM. sz. rendelet, amely három iskolatípus létesítését írta elő: A. / kisebbségi tanítási nyelvű iskola, minden tárgy anyanyelven tanítandó, — itt a magyar nyelv mint rendes tantárgy szerepel, B. / vegyes típusú iskola: kisebbségi és magyar tanítási nyelvű iskola, ahol megosztva egyes tantárgyakat anyanyelven, másokat magyar nyelven tanítottak, C/ magyar tanítási nyelvű iskola: ahol az írás, olvasás és a kisebbségi nyelv anyanyelven, — a többi pedig magyarul tanítandó. Ezek az A.B.C. rendszerű, kisebbségekre vonatkozó oktatási típusokat már az 1935. évben hozott miniszterelnöki rendelet (11.000 sz.) megszüntette s egységes 56 BmL - Bvm főisp. ir.: 292/1909.