A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)
TÓTH István: Szlovákok a megmaradás és a beolvadás válaszútján 1900-1948. A trianoni határokon belülre vetítve
Budapestnek egyébként egyetlen szlovák nyelvű egyházi iskolája volt 1820-ban alapították.(Pest, Józsefváros) 1855-ben egy új iskolaépületet építettek a Rákóczi úton. 1894-ben a régi korszerűtlen helyébe egy kétemeletes új épült. 1903-1911 között átlagosan 50 tanuló látogatta, 1918-ig pedig 32-34 tanuló átlagosan. A százalékos arány feltűnően alacsony, nem éri el még a népességen belüli arányokat sem. Ez is azt erősíti, hogy a magyarosodás felgyorsult. így sok esetben a szlovák anyanyelvű tanulót, aki beszélt magyarul, már magyarnak írták be az iskolákban. 1920-ban Thirring G. szerint a budapesti szlovák férfiak 90%-a elvégezte az elemi iskolát, ugyanakkor a nők 81%-a. Középiskolát 7,9% férfi, 2,9% nő végzett a szlovákok közül. Főiskolát 1,2% férfi, ugyanakkor nő egy sem. 50 Nézzük meg mi a helyzet az iskolák tekintetében vidéken, az Alföldön. A zömében ágostai hitvallású evangélikusok erős jól szervezett egyházi iskolákat állítottak. A tárgyalt időhatár kezdetén zömmel egyházi iskolákkal rendelkezett a 12 alföldi szlovák, ül. jelentős számban általuk is lakott település: Békéscsaba, Szarvas, Mezőberény, Kondoros, Tótkomlós, Nagybánhegyes, Medgyesegyháza, Csanádalberti, Nagylak, Ambrózfalva, Pitvaros, Pusztaottlaka. Az oktatás az 1868. évi XXXVLTI. tc. révén válik 1869-től községi jeUegűvé. Az iskolák kikerültek az egyház közvetlen igazgatása és felügyelete alól. Még az egyház által feláUított iskolákat is világi felügyelet, inspektori hatáskör alá helyezték. Ezek bár nem vetették vissza az iskolahálózat kialakulását, szélesítését, mégis jelentős beleszólást engedtek a helyi civil társadalmon túl az alsóbb kormányzati szerveknek is. A kistelepülések (a felsoroltak közül 9) önállóságuk eUenére mindvégig rászorultak a minisztérium, a kormányzat segélyeire, ha bővíteni óhajtották igényeiknek megfelelően az iskolahálózatot. Több esetben azonban le kellett mondaniuk az iskolahálózat bővítéséről, mivel a szakminisztérium feltételei igen súlyos terhekkel jártak a kisközösségek részére: — a községnek keUett gondoskodni az építési telekről, az épület felépítéséről, karbantartásáról — az iskola bebútorozásáról, felszereléséről, a fűtés, világítás — egyszóval az összes dologi kiadás biztosításáról — a tanítói áUás utáni évi 12 Ft nyugdíjjárulék fizetéséről — valamint az áUami iskola javára fel keUet ajánlani a községi lakosok 5%-os pótadóját. 51 Mivel ezek a terhek sok esetben vallalhatatlanok voltak, többnyire az evangélikus egyház próbált az oktatás nehézségein segíteni. A szlovák települések zömére jeUemző volt a már említett nagykiterjedésű határ, a gazdálkodás sajátosságai folytán (tanyás gazdálkodás) sok pusztán és külterületen tanyai iskolák alakultak. Ahol nem, ott „zugiskolák" formájában oldották meg, szakképzetlen emberekkel az oktatást. Békés vármegye területén már az 1880-as évek kezdetétől törekedtek folyamatosan felszámolni ezeket a zugiskolákat. A 19. század végétől 50 THIRRING G., 1920. 51 BmL - Bvm főisp. Ir. 264/1900., 861-863.0. 875.0.
