A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

DÖMÖTÖR János: A Puszták Népe és a Tornyai Társaság

A PUSZTÁK NÉPE ÉS A TORNYAI TÁRSASÁG DÖMÖTÖR JÁNOS: A vidéki városok irodalmi, művészeti és tudományos társaságai igen széleskörű tevékenységet fejtettek ki. Előadásokat tartottak, kiállítások és hangversenyek rendezése mellett még folyóiratok kiadását is feladatuknak tekintették, így történt ez a Hódmezővásárhelyen 1934. július 12-én megalakult Tornyai Társaság esetében is. Már működésük első szakaszában, 1936-ban megjelentették a Hódtava című irodalmi, művészeti és kulturális szemlét, mellyel kapcsolatban azt tervezték, hogy évenként 11-szer jelenik majd meg, 20 filléres áron. A tizenegyszeri megjelenést az akkor érvényes sajtójogszabály indokolta, mert így nem kellett folyóiratként külön engedélyt kérni a Miniszterelnökség Sajtóosztályától. Szerkesztőként Faragó Sándor újságíró jegyezte a folyóiratot. Főmunkatársakként Faragó Sándor, Galyasi Miklós és Pákozdy Ferenc nevei olvashatók az első számban. A beköszöntő megírására sikerült Tornyai Jánost megnyerni, aki Hódmezővásárhely címmel közölte rövid írását. Ebben kifejezte a fölötti örömét, hogy a korábbi, a századelőn megjelent Jövendő után újabb időszaki kiadvánnyal gazdagodik a város kulturális élete. Ezen kívül lokálpatrióta vallomással, valamint a tájról írt lírai részletekkel bővítette a beköszöntőt. Végül felhívta az olvasókat arra, legyenek büszkék vásárhelyi születésükre. Elárulta, hogy őt már többen is (Munkácsy, Zichy, Mednyánszky stb.) irigyelték emiatt. Galyasi Miklós a Tornyai Társaság célkitűzései című publikációjában megállapítja, hogy a magyar kultúra teljesen Budapest-centrikus. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy Német-, Francia- és Olaszországban ez nem így van. Állást foglalt a decentralizáció szükségessége mellett. Ezt a célt szolgálják szerinte a vidéki művelődési egyesületek (Szeged: Dugonics, Debrecen: Csokonai, Ady, Békéscsaba: Auróra, Félegyháza: Móra Ferenc Társaság). Ezt követően, mintegy ars poeticáját adta a társaságnak: „A Tornyai Társaság, amely szerény keretek között induló lap hasábjain is csatlakozásra szólít fel minden kultúrembert, munkatársakat, barátokat igyekszik szerezni egy olyan mozgalomnak, amely távol áll személyi, politikai, egyéni érvényesülés, távol minden egyéni különbségtevés, világszemléleti, felekezeti, pártpolitikai tekintetben." Föld és Kultúra címmel, (e) szerzői megjelöléssel a tanyai lakosság kulturális színvonaláról és a teendők számbavételéről jelent meg írás ebben a számban. A szerző némi romantikus attitűddel szólítja fel a költőket írókat, hogy menjenek ki a tanyák közé, és éljék „a kis fehér tanyák örömeit és bánatát". Faragó Sándor Spengler nyomán az európai kultúra válságáról értekezett, az identitás kapcsán fontosnak tartotta a magyar lélek ázsiai és európai bipolaritását. Ezen belül azonban mégis elsődlegesnek tartja és létfelté-