A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

DÖMÖTÖR János: A Puszták Népe és a Tornyai Társaság

telnek tekinti az Európához kötődést. Egyben pedig cselekvésre buzdítja az értelmiséget, a tollforgatókat. Szerkesztőségi cikket olvashatunk a Hódtavában „Elodázhatatlan a kultúrpalota bővítése" címmel. (Kultúrpalotaként emlegette a közvélemény a Szántó Kovács János utca 16. szám alatti egykori Dr. Imre József-féle házat, amelyet 1914-ben állami támogatással vásárolt meg a város, és amelyben a múzeum és a könyvtár együttműködött ez időben.) Végül Elünk és élni fogunk címmel statisztikát közöl a folyóirat a Dunabánságban (Jugoszlávia) és Erdélyben megjelenő időszaki- és napilapokról, külön kiemelve a magyar nyelvűeket. Gazdagítják még a Hódtava első számát Galyasi Miklós, Kerekes Imre és Pákozdy Ferenc költeményei is. Sajnos a folyóirat csak egyetlen számot ért meg. Ennek oka jórészt az anyagi feltételek szerénységében keresendő. Emiatt ugyanis csak nagyon egyszerű külsőben, igénytelen tipográfiával jelenhetett meg, és ezért komoly előfizetői, vásárlói táborra sem számíthatott a kiadó Tornyai Társaság. A folyóirat megjelentetésének ügye 1945 februárjában merült fel újra. Ekkor néhány értelmiségi, többek között Pákozdy Ferenc, Vöröss István költő, Kurucz D. István festőművész, Tárkány Szűcs Ernő jogász közös elhatározással, Kisebbségben címmel terveztek folyóiratot kiadni. Ennek megindítására kértek engedélyt Dalnoki Miklós miniszterelnöktől. Ez a kezdeményezés azonban akkor még nem járt sikerrel. 1946-ban azonban Puszták Népe címmel mégiscsak megjelent a Tornyai Társaság folyóirata. (A cím körül kisebb vita bontakozott ki. Felmerült ugyanis az előkészítő értekezleten a Jövendő, a Délalföld és az Alföld cím is.) A Puszták Népe címmel a kezdeményezők kifejezték az Illyés Gyula által képviselt szellemiség iránti rokonszenvüket és egyben kötődtek a vásárhelyi vidék jellegzetességéhez is. A folyóirat első évfolyamának első száma 1946. szeptember 20-án, Tornyai János festőművész halála decenniumának napján jelent meg. A folyóirat alcíméül a Tornyai Társaság Lapja olvasható, továbbá az, hogy megjelenik évente négyszer. A folyóirat felelős főszerkesztője Galyasi Miklós múzeumigazgató, a Társaság elnöke lett. A szerkesztői feladatokat Tárkány Szűcs Ernő látta el. Vidéki szerkesztőbizottsági tagokként Kolozsvárról Faragó József, Szegedről Madácsy László, Budapestről Kristó Nagy István, Debrecenből Varga Imre, Vásárhelyről Szabó Endre neve szerepel az első számban. Az első szám a későbbieknél kisebb formában és terjedelemben jelent meg. A folyóirat alcímeként „A Tornyai Társaság Szemléje" megjelölés olvasható. Ez elég általános, de közelebbi megjelölést nem is igen lehetett volna alkalmazni, mert található a periodikában vers, novella, műfordítás, etnographiai, jogi, művészettörténeti, várospolitikai írás egyaránt. Az induló folyóirat első számát Almási Gyula fametszetei tették tipográfiailag változatossá. Azonban már az első számban is gondoltak a jövőre a szerkesztők, mert előfizetési felhívást is közzétettek. Az évente négyszer megjelenő Puszták Népe három ív (52 oldal) terjedelműre terveztetett, Kurucz János nyomdájának előállításában. Az egyes példányok a helybeli napilapok árának nyolcszorosáért voltak megvásárolhatók. Publikálták azt is, hogy a folyóirat külföldi terjesztését az IBUSZ vállalta. Tartalmilag az első szám sajátossága, hogy két beköszöntővel jelent meg. Sőt, az egyik, mintegy utólag befűzötten a folyóirat egészétől eltérő papíron került bele ebbe a számba. Ez a Kristó Nagy Istváné, a másik pedig Galyasi Miklósé.