A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

ADATTÁR, MÓDSZERTAN, RESTAURÁLÁS - TEMESVÁRY Ferenc: Magyarországi fegyvergyűjtemények múltja és jelene. Eredmények és kudarcok a fegyverkatalógusok készítésének tükrében

Tulajdonos neve Helynév Darabszám Ungvári katolikus főgimnázium Ungvár 30 Újbánya város hatósága Újbánya 9 Vay Ádám gróf Vaivár 12 Virágh Elek Kismarton 8 Zólyom vármegye törvényhatósága Zólyom vármegye 30 Sokan voltak az elcsatolt területekről, akik kevesebb tárgyat adtak, így nem kerültek bele a listába és ami valószínű, hogy a kiállításra átadott darabokat odahaza lényegesen nagyobb gyűjteményekből válogatták ki. A mai Magyarország területéről is sok anyag érkezett a kiállításra. A nagyobb gyűjteményekből érdemes megemlíteni Darnay Kálmánt Sümegről, aki 130, az egri katolikus líceumot, amely 133, a győri bencés gimnáziumot, amely 155, a MNM- ot, amely 149, Vasmegyei Régészeti Egyletet Szombathelyről 71, Wilczek János grófot, aki 74, Szeged Városi Múzeumot, amely 64 tárgyat küldött, míg Szeged szabad, királyi város közönsége 8 tételt. Az anyagban a legérdekesebb darab egy katonai érdemrend volt, amelyből a szegedi kormánybiztosság részéről Osztrovszky segéd kormánybiztos a Perczel Mór alezredes vezette szenttamási győzelem emlékére Kocsis János aranyművessel hatezer darabot veretett. A megmentett 25 darabból egy példánnyal Perczel Mórt 1868-ban, tiszteletére adott lakomán, díszítették fel.

15 Trianon súlyos következményit talán jobban érzékelteti, ha utalunk arra, hogy a kiállított 6524 tárgyból a határon túli magyar területekről, csak a nagyobb küldeményeket figyelembe véve, 3072 darab került a kiállításba. Ennek az anyagnak többségéről ma már alig tudunk valamit. Mint ismeretes a Magyarországot sújtó diktátum értelmében az első világháborút követően, 1918 decemberében francia katonák szállták meg Szegedet. Itt tartózkodásuk 1920 márciusában ért végett. Ez idő alatt a múzeum gyarapodása hihetetlen mértékben felgyorsult. Amíg 1918-ban kutatási területünket érintő tárgyak száma mindössze 23 tétel volt, A gyarapodás 1919 és 1922 között 818 tétel, zömében fegyveranyag. A mondottak lényegén nem változtat annak gyanúja sem, hogy ezek között lehetnek olyan darabok, amelyek a törzs — leltárból származnak. Az anyag összetétele azonban mutatja, hogy zömében világháborús újszerzemény ezen évek meghatározója. Közöttük nagyon sokon megtaláljuk a gyártás évét és helyét. Leírásuk többségében pontos, a leltárkönyvek a legfontosabb információkat rögzítik. Szigorúan követik Reisner, Tömörkény által megkezdett, Móra által folytatott utat és látszik az a törekvés, hogy minden tárgy a leltárkönyvi bejegyzések alapján visszaazonosítható legyen. Ezért még a fegyverek sorozatszámát is feljegyezték. A beleltározott fegyverek között találunk osztrák Mauser puskát, a Deutsche Waffen und Munitionsfabriken — Berlin által gyártott német gyalogsági puskát, karabélyt, japán, olasz, román, lengyel, angol, szerb, mexikói, orosz katonai pus15 SZEREMLEI SAMU: Magyarország krónikája az 1848/49.évi forradalom idejéből II.(Pest 1867) 94. p. Lásd még: SZENDREI JÁNOS: i. m. (12) 853-854. p.