A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MAROSVÁRI Attila: A magyar cserkészet megindítása a nyugat-európai menekülttáborokban (1945-1947)

VITÉZ KISBARNAKI FARKAS FERENC FŐCSERKÉSZ BEKAPCSOLÓDÁSA A SZERVEZŐMUNKÁBA A formálódó csapatok közötti kapcsolatfelvétel megindítását és a munka koordinálását biztosító központ életre hívását vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredes, a Magyar Cserkészszövetség Teleki Pál halála utáni főcserkésze vállalta magára, aki 1946 elején az amerikai főhadiszállásról, illetve a foucavillei tábornoki hadifogolytáborból Németországba érkezve a braunaui csapat parancsnokával, Bánáthy Bélával vette fel a kapcsolatot, s ezt követően tett lépéseket az egységes szervezeti rendszer kiépítésére.

62 Kisbarnaki Farkas Ferencnek az emigrációs szerepvállalását megelőző pályafutását sajátos kettősség: a katonai hivatás és a cserkészmozgalom iránti elkötelezettség határozta meg. A katonai ranglétrán tábornokságig emelkedő főtiszt 1919-ben kezdte meg a cserkészkedést. 1928-ban már a Magyar Cserkészszövetség társelnöke, s Teleki Pál közvetlen és bizalmas munkatársa, akinek kulcsszerepe volt az 1933-as gödöllői jamboree példaértékű lebonyolításában. Teleki Pál tragikus halálát követően — a volt miniszterelnök és főcserkész szellemi végakaratának megfelelően — az államfő a magyar cserkészet élére állította. Főcserkészi fogadalmát 1942. április 23-én, Szent György napján tette le. Olyan időben vette át a szövetség irányítását, amikor egyes befolyásos szélsőjobboldali politikai körök egyre hangosabban követelték az angolszásznak, azaz ellenségesnek tartott mozgalom felszámolását, és a militáns levente-mozgalomba való beolvasztását. Teleki Pál és munkatársai legfőbb céljuknak tekintették, hogy ebben a környezetben is megőrizzék a cserkészet eredeti eszményeit. Kisbarnaki Farkas sikeresen teljesítette Teleki Pál hagyatékát: a Teleki iránymutatásával átalakított mozgalom a mind inkább erősödő szorítás ellenére is a hagyományos szellemben működött a nyilas hatalomátvételig, sőt, a csapatok szintjén azt követően is.

63 Kisbarnaki Farkas Ferenc katonai, pontosabban katonapolitikai megítélése, amely a cserkészethez fűződő kapcsolata mellett alapvetően meghatározta a személyéről kialakított képet, már lényegesen ellentmondásosabbnak bizonyult, s e tény, mint látni fogjuk, óhatatlanul beárnyékolta a dípí-világban lábra álló magyar cserkészet nemzetközi megítélését is. Tagadhatatlan, az a Farkas Ferenc, aki Teleki mellett a kormányzó, Horthy Miklós bizalmasának számított, s akit Horthy a Lakatos-kormány vallás- és közoktatásügyi miniszterének jelölt, mint „főcserkészt, 62 v. KISBARNAKI FARKAS, 1966. 12. A Bánáthy Bélával való kapcsolatfelvétel a főcserkész részéről kétségtelenül tudatos lépés volt, hiszen ismeretségük régebbre nyúlt vissza. Bánáthy a harmincas évek végén a Ludovika Akadémián tanult, melynek parancsnoka abban az időben kisbarnaki Farkas Ferenc volt. Bánáthy itt és ekkor kapott tőle felkérést a Ludovikán tanuló volt cserkészek megszervezésére. E csoport tagjai a Hárshegyi tavaszi vezetőképző táborok törzséhez tartoztak, és részt vettek a képzésben. Miután Farkas Ferenc főcserkész lett, Bánáthy a szövetségi központ vezetőképzési osztályának állományába került, így a főcserkész közvetlen munkatársa lett. Azon kiválasztott cserkészvezetők közé tartozott, akiket kisbarnaki Farkas Ferenc a Cserkész Nagytanács tagjává nevezett ki. Lásd: BÁNÁTHY Béla 2002. máj. 28-i elektronikus levele Lendvai-Lintner Imréhez. Másolata a szerző birtokában. 63 BODNÁR, 1980. 101-109., Uő: v. Kisbarnaki Farkas Ferenc 1892-1980. = Vezetők Lapja, 1980. 53. sz. 3-5., MAROSVÁRI, 1995. 341-343., A cserkészet elleni politikai támadásokról és az erősödő katonai, jobboldali befolyás elleni erőfeszítésekről lásd részletesen: GERGELY, 1989. 229-347.