A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MAROSVÁRI Attila: A magyar cserkészet megindítása a nyugat-európai menekülttáborokban (1945-1947)

hány héttel később a főcserkész látogatást tett Passauban, és felvetette a vezetőképzés beindításának szükségességét, már kész anyagot tudtak letenni elé. Kisbarnaki Farkas Ferenc erre csupán annyit tudott mondani: „ Úgy érzem, mintha a Hárshegyen lennék!"

145 A tábor parancsnoka Csejtey Béla lett, a kiképzők között Mattyasovszky Zsolnay Miklós, Bodnár Gábor, Bernhardt Béla, Beodray Ferenc, Beke Endre, Erdősi Imre és Falvy György nevével találkozhatunk.

146 A 32 őrsvezetőjelölt a hagyományos forgószínpad-rendszer keretében vett részt a foglalkozásokon, melyet tábortűz, teljesítménypróba és őrsi akadályverseny egészített ki. Az előadások során a cserkészet aktuális feladatairól, az őrs vezetéséről, a 10 törvényről, valamint a magyarság történetéről hallgathattak új ismereteket.

147 A tábor sikerén és jó fogadtatásán felbuzdulva az ausztriai cserkészek augusztus 23-24-én a salzburgi „Katze" cserkészházban rendezték meg első vk. táborukat őrsvezető- és tisztjelöltek számára. A táborozás lebonyolítását, amelyen 40 cserkészvezető és jelölt vett részt, a Dán Segítő Akció nevű segélyszervezet élelmiszertámogatása tette lehetővé. Maga a főcserkész az Ausztriát sújtó gyermekparalízis-járvány miatti határzár következtében ugyan nem tudott eljutni a táborba, de az esemény rangját elismerték azzal, hogy beillesztették a központ által szervezett vezetőképző táborok sorába, így a salzburgi képzés az 1. sz. tiszti és a 2. sz. őrsvezetői vk. tábor besorolást kapta.

148 A Teleki Pál Cserkész Munkaközösség a németországi táborok magyar cserkészeiből 1947. október 21-28. között Guttenburgban szervezte meg az első, teljes vk. tábort, melynek parancsnoka kisbarnaki Farkas Ferenc volt. A kiképzést Bodnár Gábor irányította, helyetteséül Kővári Lajost nevezték ki. A főcserkész a tábor, egyben a vezetőképzés legfőbb célkitűzését ekként fogalmazta meg: „Ti meg kell mutassátok ebben a lesüllyedt szellemű, erkölcsű és hitét vesztett világban a nemesebb ideál felé való törés értelmét, célját és útját. Kérlek mindannyiótokat, hogy ebben a szellemben és ettől az elgondolástól vezetve végezzétek a táborban munkátokat, hogy a táborból a cserkészlélekben és -szellemben megerősödve térjetek haza, és ott igazi jó példával járjatok elől nemcsak vezetett]'elteknek, hanem minden önmagával meghasonlott és lelkileg rokkant és összeroppant magyar testvéreinknek.

149 A guttenburgi vk. tábor tiszti tagozatának 7, a segédtisztinek 11, az őrsvezetőinek 16 résztvevője volt. A vezetőhiányt jól jelzi, hogy a tiszti tagozatnak voltak olyan hallgatói (Beodray Ferenc, Bernhardt Béla, Falvy György), akik amellett, hogy saját feladataikat végezték, a kiképző keret tagjaként részt vettek a fiatalok gyakorlati munkájának megszervezésében is. Persze, e mögött tudatosság is volt, hiszen a tisztképzés gyakorlati elemeinek elsajátításához jobb lehetőség, mint a tényleges vezetői munka, aligha adódott volna. Ugyanakkor a tiszti tagozaton többen is voltak, akik gyakorló csapatparancsnokként szerezték ekkor képesítésü145 Lásd: BEODRAY Ferenc 2002. jún. 4-i levele Lendvai-Lintner Imréhez. A szerző birtokában. Lásd még: III. 1.13. Beodray Ferenc cserkész-naplója 1946-1947. 146 III.1.4. 4. körlevél, X.7.1. Vk. táborjelentés 1947. 147 Uo. 148 III. 1.4. 6. és 7. körlevél 149 X.7.1. A guttenburgi tábor anyagai 1947. szám nélkül