A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MAROSVÁRI Attila: A magyar cserkészet megindítása a nyugat-európai menekülttáborokban (1945-1947)

gerben összezsúfolódó magyar gyerekek tanítását már 1945 őszén elkezdő Csejtey Béla, segítője pedig a később odakerült Kálózdi Nándor lelkész volt.

53 Az érdemi csapatmunkát azonban nem ők, hanem egy fiatal cserkész, Beodray Ferenc rajvezető irányította, aki a létrehozott három rajból kettőnek a parancsnoka is volt, s aki csak 1947 márciusában szerzett segédtiszti képesítést.

54 A passaui tábor leánycserkészeinek munkáját Feketéné Korényi Lívia, majd utóbb Csejtey Béláné fogta össze az 1947-ben megalakult majdani 10. sz. Zrínyi Ilona leánycserkészcsapat keretében.

55 A Teleki Pál cserkészcsapat működésének első hónapjairól beszámoló Beodray Ferenc naplója tökéletesen példázza azt az elszántságot, lelkesedést, sőt, mondjuk ki: megszállottságot, amely azokat jellemezte, akik a mozgalmat a dípí-körülmények között is feléleszteni és fenntartani akarták. A napló bejegyzései alapján szinte érthetetlennek tűnik, hogy a cserkészmunka szervezésén kívül belefért-e más is az életébe. Őrsöket szervezett a szórványban élő gyerekekből Tann környékén, továbbra is napi szinten közreműködött a waldwerkei csapat irányításában, segítette a mozgalom kiszélesítését, s nem utolsó sorban ő volt az, aki Bodnár Gábor cserkészcsapattisztet, az Országos Cserkész Nagytanács egykori ifjúsági tagját, az emigrációs cserkészmozgalom későbbi meghatározó személyiségét 1947 májusában ismét megnyerte a cserkészet ügyének.

5 S noha Beodray fanatikus hite az ügy fontosságában és szükségességében nem tekinthető tipikusnak, mégsem volt egyedi. Sokan voltak akkor, felnőttek és fiatalok egyaránt, akik a közösségszolgálat terepét („kötelességet keresünk!"), vagy akár csak a napi problémákról való figyelemelterelés eszközét, egyben a nevelés hatékony módszerét a cserkészmunkában találták meg. Amit akkor elkezdtek, egy máig élő, erős mozgalom magvetése volt. Szintén Passau közelében, de osztrák oldalon, Braunauban alakult meg 1946 novemberében a későbbi 5. sz. II. Rákóczi Ferenc cserkészcsapat, v. Bánáthy Béla vezetésével. A csapat a Felső-Ausztriái Cserkészszövetség keretében, az amerikai megszálló hatóságok engedélyével működött. Tagjaiból fiú-, leány- és öregcser53 III. 1.13. Beodray Ferenc cserkész-naplója 1946-1947, BORBÁNDI, 1985. 25. 54 III. 1.13. Beodray Ferenc cserkész-naplója 1946-1947. Beodray Ferenc a következőképpen írta le a csapat megalakítását: „ Csejtey Béla, a passaui tábori iskola igazgatója egy októberi estén összehívta a gimnázium tanulóit, mert a »magyar föcserkesz« fog minket meglátogatni. Ott engem bízott meg a megjelentek felállításával és a jelentés megtételével. En föcserkesz úrnak szólítva jelentettem, hogy a passaui gimnázium tanulói előtte tisztelegnek. O azonnal tisztázta, hogy nem a föcserkesz, hanem Mattyasovszky Zsolnay Miklós cscst, aki azért jött, hogy minket felszólítson, hogy alakítsuk meg a cserkészcsapatot. »Hozom a feffernitzi fényt, mert Ausztriában már működik a cserkészet!^ Csejtey Béla tanár úr még ott megbízott, hogy osszam be a fiúkat és a lányokat őrsökbe és rajokba, és a vezetőkkel beszéljem meg a munkatervet, programot." Lásd: BEODRAY Ferenc 2002. jún. 4-i levele LendvaiLintner Imréhez. A szerző birtokában 55 III.1.20. A csapatok névsora 1948. jan. 27. és 1948. dec. 31. 56 III.1.13. Beodray Ferenc cserkész-naplója 1946-1947, BODNÁR, 1980. 128. Beodray Ferenc így emlékezett Bodnár Gábor „beszervezésére": „Nemcsak Tann és környékén, hanem Pfarrkirchenben még Bodnár Gábor bekapcsolódása előtt is volt egy őrsöm Bíró György vezetésével. Ő volt az, aki felhívta a figyelmemet arra, hogy van itt egy férfi, aki azt mondja, hogy ő is cserkész volt. Kértem, hogy hozzon össze vele, mert szeretném megismerni. Bíró György ezt elintézte. Igy ismertem meg Bodnár Gábort, és hívtam meg a húsvéti passaui vk. táborba. " Lásd: BEODRAY Ferenc 2002. jún. 4-i levele Lendvai-Lintner Imréhez. A szerző birtokában