A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MAROSVÁRI Attila: A magyar cserkészet megindítása a nyugat-európai menekülttáborokban (1945-1947)

kész-rajt szerveztek, s tudatosan igyekeztek a más nemzetiségű csapatokkal történő kapcsolatfelvételre.

57 A braunaui csapat mellett további csapatok alakultak 1946-47 fordulóján Ausztriában, így Kellerbergben dr. Csongor György vezetésével alakult meg a (3. sz.) Teleki Pál férficserkészcsapat, Vöcklabruckban dr. Szépe László alapította meg a (7. sz.) Árpád cserkészcsapatot, Innsbruckban, az ottani magyar gimnázium tanulóiból dr. Girsik Géza szervezett egy (8. sz.) vegyes csapatot, amely a későbbi 37. sz. Zrínyi Miklós cserkészcsapat elődje volt, Trefflingben pedig Gara Imre hozott létre egy új szervezetet, a (4. sz.) Magyar Jövő cserkészcsapatot.

58 Ezek a csapatok egymástól elszigetelten működtek, közlekedni, kapcsolatot tartani ugyanis — különösen a megszállási zónák között — meglehetősen körülményes volt. Ez ad magyarázatot arra, hogy hasonló néven (Mikes Kelemen, Teleki Pál) szerveződtek a német és osztrák lágerek csapatai. 1947 tavaszán azonban némileg enyhítettek a szigorú korlátozásokon, amely lehetővé, a megnövekedett csapatszám pedig indokolttá tette, hogy valamiféle koordináció induljon meg a szervezetek között. Felsőbb irányítás hiányában ugyanis az elkülönülten működő csapatok teljesen magukra voltak utalva, ez pedig nagyon rapszodikussá tette a működést. Egyes helyeken eredményesebb, másutt, a mostohább helyi viszonyok miatt sikertelenebb munka folyt. A csapatélet minőségét természetesen a vezetők képzettsége, felkészültsége és rátermettsége is befolyásolta. Lelkesedésben és önzetlenségben azonban sehol sem volt hiány. Csak a példa kedvéért: az egyik 1947-ben alakult szervezet parancsnoka, dr. Oláh Ákos írta évi jelentésében, hogy a csapat tagjai napi 12-14 órát dolgoztak a családjuk megélhetéséért, maga is a munkája után angol órákat adott, és éjfél előtt alig került ágyba. S még így is kerítettek időt a cserkészetre.

59 Bodnár Gábor is említ egy olyan vezetőt,

60 aki korábban egyetemista volt, akkor rakodómunkás egy cementgyárban. „Hajnali négykor kel és délután 4-re ér haza. Nem pihen azonban, hanem kerékpáron összehordja a gyerekeket a környező falukból, két órai kemény kerékpározással, hogy ne kelljen gyalogolniuk (10 éven aluliak), gyűlést tart nekik, majd mindet hazaszállítja.^

1 Ilyen vezető nem egy akadt a dípí-élet embert próbáló körülményei között. Ok voltak azok, akik egész életükkel tettek bizonyságot Teleki Pál morális igazsága mellett: „A vezetés elsősorban példa!" 57 III. 1.20. A II. Rákóczi Ferenc cserkészcsapat 1. tájékoztató körlevele 58 III. 1.4. 1. és 6. körlevél; III.2.2. 330/49.VT. 59 III.4.1. A 11. sz. Széchenyi István öregcserkész munkaközösség jelentése 1947 60 A levélből nem derült ki, kire vonatkozik az idézet, de Bernhardt Bélától tudjuk, hogy Bodnár Gábor e sorokat az imént már említett Beodray Ferencről írta. Lásd: BERNHARDT Béla 2002. május 16-i levele Lendvai-Lintner Imréhez. A szerző birtokában. Ezt Beodray Ferenc is megerősítette. Lásd: BEODRAY Ferenc 2002. jún. 4-i levele Lendvai-Lintner Imréhez. A szerző birtokában 61 III.2.2. 178/1949.