A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

GLÜCK Jenő: Adatok Arad megye fejlődéséről az 1848/49-es forradalom nyomán (1849-1867)

A modern pénzforgalomba Arad 1840-ben kapcsolódott be a helyi takarékpénztár alapítása révén. Váltóforgalma 1847-ben elérte a 308490 forintot, betétállománya pedig 68470 forintra emelkedett.

87 A Kossuth-bankók kártalanítás nélküli megsemmisítése Világost követő napokban Arad városát és a megyét az átlagnál még súlyosabban érintették, hiszen 1848-49-ben megszakítás nélkül a forradalmi hatóságok irányítása alatt állt. A takarékpénztár lassan heverte ki a veszteségeket és a következő évek nyomasztó pénzügyi helyzetét, amely 1857 után kezdett élénkülni. Az 186l-es mérleg szerint a betétek összege 508510 forintot, a kihelyezett kölcsönök pedig 1,332278 forintot tettek ki.

88 A takarékpénztár azonban nem tudta teljes mértékben uralni a pénzügyi helyzetet. 1865-ben súlyos panaszok merültek fel a pénzforgalomban jelentkező kényszerű uzsorakölcsönök rendkívül magas kamatai miatt, amelyek 40 %-ig is eljutottak.

89 A gyökeres javulást a bankhálózat fejlődése vetette előre, amelynek kezdetét a Népbank (1865) és az Aradi Kereskedelmi és Iparbank (1869) alapítása jelezte.

90 * * * Arad vidék gazdasági életének növekedése természetszerűleg megerősítette a termékek forgalmazásának igényét. Az 1848-49-es forradalom előtti évtizedekben az élénkülő vásárok mellett megjelentek a nagyméretű felvásárlók is. A gabona-felvásárlás élén a Deutsch-ház állt, a dohány területén megosztoztak báró Sina György, Ulmann Móritz és a Wodianerek.

91 A fakitermelés révén 1848-ban mintegy 350000 tonna került piacra, jórészben a marosi úsztatás által. A helyi ipari termékek élén a lángliszt állt és megjelent a szeszkínálat is.

92 1849 után az aradi piac továbbra is hatalmas kínálatával jelentkezett, aminek következtében az ötvenes évek elején Magyarország legolcsóbb piacai közé tartozott. Jelentős szerepet játszottak a baromvásárok, főképpen Világos, Simánd, Zaránd és Magyar-Pécska.

93 A hatvanas évek elején az aradi országos vásárok a gabona-felhozatal mellett gyapjú, gubacs, bor, méz, nyersbőr stb. felhozatalával tűnt ki, ami országos élvonalat jelentett. A gyári portékák esetében a pesti és debreceni vásárok után rangsorolták. Arad városában a hatvanas évek elejére kialakult a szakosodott üzlethálózat. Pontosabb adatokkal rendelkezünk az aradi Lénárt-napi vásárról 1864-ből, amire átlagban mintegy 1500 szarvasmarhát, sok lovat, 10.000 akó bort vittek.

94 87 OTTENBERG Tivadar: Az aradi első takarékpénztár hatvan éve. 1840-1900. Arad, 1901, passim, A C 682/1848. 88 Alföld, 1862. III. 16. 89 Arad, 1865. II. 5. 90 Hivatalos Statisztikai Közlemények 7/1875, 2 -3, Arad, 1865. V.28. 91 GLÜCK Jenő: Adatok a Csemegi levéltárból. Levéltári Szemle 3/1999, 47. 92 A C 385/1848. 93 GALGÓCZY, 142, 145. 94 Alföld 1861. VIII. 1, XII. 15, Arad, 1864. XI. 13.