A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

ADATTÁR, MÓDSZERTAN, RESTAURÁLÁS - KATKÓNÉ BAGI Éva: Történelmi lenyomatok sándorfalvi zászlókon

hímzéssel készült sarokmotívum díszíti. Közepén az összefogás jelképe — az egymást fogó kézfejek — körül, tölgy és olajágkoszorú, tűfestéssel kialakítva. Felirata: „Sándorfalvai Iparos Ifjak Önképző Köre 1924-1931" Tehát ez az oldal szabályszerű, illeszkedik a kor többi iparos zászlóihoz, amelyek már nem rögzítették a valláshoz, nemzethez tartozást, sőt a politikától is távol tartották magukat. A zászló /B/ oldala, viszont ellentmond ennek az íratlan szabálynak: (5. fotó) a vajszínű félselyemdamasztból készült alapon, bordűr díszítést nem találunk. Az egész zászló szélességét kihasználó, történelmi Magyarország körvonalai láthatók, zöld zsinórhímzéssel kialakítva, benne a jelenlegi országhatár, piros hímzéssel. A kis ország belsejét teljesen kitölti a sárga fonállal hímzett felirat: „Nem! Nem! Soha!". Ezt az ábrázolást figyelve, nem is kell évszámot nézni ahhoz, hogy leolvassuk üzenetét: a zászló a trianoni döntés utáni elutasító közegben készült. Az akkori — a csonka — Magyarország megmaradt egyharmad lakosságát megdöbbentette a hatalmas veszteség. A társadalom minden rétege azonosult a kormányszinten meghirdetett gondolattal: „Csonka Magyarország nem ország!" Iparosok, munkások, parasztok milliói tették magukévá a revízió és a kultúrfölény eszméjét. Még a háziasszony tűzhelye mögött a falvédő is e tény ellen tiltakozott, nem csoda, ha a Sándorfalvi Iparos Ifjak zászlóján is a korszellem inspirálta gondolat fogalmazódott meg.

5 Az ország lakóinak közös akarata meg is hozta a gyümölcsét, hiszen az egyharmadára csökkent lakosság 10 év alatt újra megerősödött, és fejlődő pályára állította az országot. A zászló rendkívül penészfoltos, sárral szennyezett, a keretező fémszál rojt teljes mértékben korrodált, feltehetően vizes, dohos helyen rejtegették.

6 A zászló keletkezésének idején, a Trianoni döntés ellen a sándorfalvi ifjak is tiltakozásuknak adtak hangot. Bár egyesületük a napi politikától távol tartotta magát, ezt a szomorú tényt mégsem tudta megkerülni. Bátran kiálltak az ország vezetése mellett és a rendelkezésükre álló eszközökkel tiltakoztak a helyzet tarthatatlansága ellen. Zászlójuk a háború után életveszélyes teherré vált, de valaki mégis kísértette a sorsot és rejtegette, amíg könnyebb idők nem jöttek. A méltatlan körülmények nyomot hagytak a zászlón, de ha egykori létrehozói nem, legalább a zászló megérhette azt, hogy ismét lehet a trianoni döntést bírálni, sőt megszületett a határok nélküli Európa gyakorlata. Ezek a tettek, eszmélő nemzetünknek segítenek abban, hogy 80 mozgalmas év hordalékai alatt kutatva, mégis gyökereinkre találhassunk. 1937-ben az egyesület összeolvadt az Ipartestülettel és 1947-ig, Sándorfalvi Iparos és Iparos Ifjak Köre néven létezett tovább. 3. SÁNDORFALVI IPARTESTÜLET ZÁSZLÓJA Sándorfalván az iparral, kereskedelemmel foglalkozók száma, több százra tehető és igény mutatkozott a szervezettségre. Az Ipartestület 1925. május 28-án 5 A Móra Ferenc Múzeum birtokában levő Szentmihályteleki Gazdasági Népkör zászlója is e témában ihletett alkotás. 6 Tyúkpadlásról került elő. (Juhász Antal szóbeli közlése)