A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

ADATTÁR, MÓDSZERTAN, RESTAURÁLÁS - KATKÓNÉ BAGI Éva: Történelmi lenyomatok sándorfalvi zászlókon

alakult 75 fővel. Az ipartestület alapszabálya rögzítette a napi politikától való el­különülést, egyházi ügyekkel nem foglalkoztak, az uradalommal is távolság­tartó, de jó kapcsolatot tartottak fenn. Céljuk az iparosság társas érintkezési köz­pontjának kialakítása, a szórakozások megszervezése és a szakmai nevelés volt. Rendezvényeik bevételeit segélyezésekre, önfenntartásra fordították. Állandó könyvtárat működtettek. Kulturális téren jelentős eredmény volt az öntevékeny színjátszó kör létrehozása, mely a kor divatos darabjaival szórakoztatta a nagy­érdemű, falusi közönséget. Dalárdát szerveztek és évente legalább öt alkalommal báli vigasságot tartottak. Zászlójuk enciánkék ripszselyemből készült, téglalap alakban, körül nemzeti­színű rojttal. (6. fotó) Mérete: 158cm><127cm, /A/ oldalát domború aranyhím­zéssel kialakított sarokmotívumok és feliratok díszítik. Középképén hímzett, mas­niból kiinduló babér- és olajág koszorúban harapófogó és kalapács ábra látható, mely a foglalkozások szövetségét jelöli. /B/ oldalán a sarokmotívumok mellett oválisán elhelyezett „Sándorfalvi Ipartestület 1926-1936" felirat olvasható. (7. fotó) A zászló szimbolikája, színe, anyaga arra enged következtetni, hogy csupán a saját közösségi életük javítása érdekében szövetkeztek. A zászlóról le lehet mindezt a célt olvasni: alapselymében nem találunk nemzetiszínt, egyedül a rojt árulkodik kissé, nincsenek címerek, vallásos szimbólumok, csupán az iparos szer­számok ábrázolása kapott teret az Ipartestület zászlóján. 1937. október 18-án az előbb elemzett, két egyesület összeolvadt és megalakult a Sándorfalvi Iparos és Iparos Ifjak Köre. Az egyesülés új fejezetet nyitott az éle­tükben, de ennek emlékét már zászló nem őrzi. Az ország újabb háborúba sod­ródott, ami után értékrend változás következett, hatalmas társadalmi örvény ka­vargott, mint egy mélyszántás forgatta meg a történelmi osztályokat. Nagyot fordult a világ, idegen hatalmak szabták meg a mozgásteret. El kellett temetni a múltat, új szimbólumokat próbáltak gyökereztetni és a régi rend értékei életve­szélyes teherré váltak. Átszabták, átalakították, tűz martalékává lettek az éghető bizonyítékok, kivéve azt a néhányat, melyeket bátor szívű megmentőik a mú­zeumok rendelkezésére bocsátottak, hogy segítsenek nekünk emlékezni. Közéjük tartoznak a fent ismertetett zászlók is. IRODALOM Id. JUHÁSZ Antal: Sándorfalva története és népélete. Sándorfalva Községi Tanácsa, 1978. KÁLLAY István: A történelem segédtudományai. Budapest, 1986. MAGYAR LAROUSSE ENCIKLOPÉDIA 3: Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. Őrgróf PALAVICINI Sándor: Kérelem a Földművelődés-ügyi Miniszternek. Somogyi Könyvtár Szeged (Ee. 1146) Adatközlő: Dr. Juhász Antal A fotókat Dömötör Mihály készítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom