A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

ADATTÁR, MÓDSZERTAN, RESTAURÁLÁS - KATKÓNÉ BAGI Éva: Történelmi lenyomatok sándorfalvi zászlókon

együtt tartjuk a címert a zászlóval, ékes bizonyítékaként, hogy különböző korok egymásra épülnek.

1 Az 1879-es tiszai árvíz lerombolta Algyő község lakosai a frissen létesült Sándorfalván találtak otthonra. A Gróf Palavicini Sándor alapította zsellérközség fejlődését mozdították elő a víz elől menekülő, de földbirtokkal rendelkező újdonsült lakosok.

2 A mezőgazdasági egyesületek országos szervezetek voltak. A szegényparasztság, a törpebirtokosság oktatására, megsegítésére szerveződtek. Sándorfalván többszöri nekifutás után, 1911-ben sikerült létrehozni az egyesületet. Elkészült a fent ismertetett, gazdagon díszített zászlójuk és Széli Gyuláné zászlóanya védnöksége alatt szentelték fel. Az I. Világháború szétzilálta az egyesületet, majd 1929-ben alakult ujjá Molnár Dezső főjegyző és Perlusz Pál kocsmáros vezetésével. Az alakuló ülésen részt vett 436 személy kiugróan magas számnak bizonyult.

8 Az egyesület a későbbiekben több-kevesebb sikerrel gyakorolta feladatát. A hazaszeretet elmélyítése, a vallásosság szem előtt tartása volt a fő feladatuk. A felülről jövő állami kezdeményezésnek mezőgazdasági ismereteket kellett nyújtani a századforduló szegény-parasztságának. Oktatták a mezőgazdasági kultúrát és gyümölcstermesztési szakismeretet nyújtottak, valamint az egyesület közreműködött, országgyűlési választások lebonyolításában, korteskedett a kormány képviselői mellett. A mezőgazdasági egyesületek a Magyar Királyi Földművelődési Minisztérium hatáskörébe tartoztak, 1947-ig működtek. 2. SÁNDORFALVAI IPAROS IFJAK ZÁSZLÓJA Az iparűzés, az ismeretség, a közös tapasztalatok kicserélése, a szórakozás igénye hozta létre a különböző egyesületeket, testületeket országszerte, Sándorfalván is jelentős számú iparos élt és dolgozott.

4 Az egyesületi zászlók magas színvonalon, saját költségen, szakemberek bevonásával készültek. A múzeumban két zászlót őrzünk, melyeket a község iparosai készíttettek. A számukra még rossz emlékű céhek erős vallási megkötöttségeitől szabadulva, az iparos társadalom, zászlóin kerülte a nemzetiszíneket, az egyházi és nemzeti szimbólumokat, szigorúan csak a közös munkavégzésre koncentráltak. A bekerült zászlók közül, ennek a törekvésnek mégis ellene mond a Sándorfalvi Iparos Ifjak zászlója. (4. fotó) Két lapos, két oldalas, téglalap alakú, hímzett zászló, szélén aranyrojttal. Mérete: 187cm

x

145cm, rózsaszínű félselyemdamasztból készült. A zászló /A/ oldalának négy sarkát, sárga fonalból, domború 1 A sors iróniájaként könyvelhetjük el, hogy közvetve Rákosi Mátyásnak köszönhetjük az 1848-as honvéd zászlók visszaszerzését is a Szovjetunióból: ugyanis a Ribbentrop-Molotov-paktum értelmében, Rákosi Mátyás életfogytiglani büntetését a SZU-ba való száműzetésre módosították a zászlókért cserébe, 1940-ben. (LAROUSSE 424. old.) 2 „Sándorfalván, valamint Mindszenten iskolákat, óvodákat, kegyurasági plébániákat alapítottam, templomokat emeltem, s tartok fenn. Birtokba lépésemkor a szél hatalmában álló, buckás futóhomok területeket találtam - ma akácosok, tölgyerdők díszlenek..." (PALAVICINI) 3 Sándorfalván 26 egyesület létszáma közül egyik sem haladta meg a 150 főnél magasabb számot. (JUHÁSZ) 4 1938-ban 732 fő iparos és kereskedő dolgozott Sándorfalván. (JUHÁSZ 160. old.)