A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

ADATTÁR, MÓDSZERTAN, RESTAURÁLÁS - ORBÁN Imre: Rabmunkák a Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményében

I. Ilyen színvonalasabb alkotás az itt bemutatandók közül az első műtárgyunk, Osztróvszky József házi-oltára. Osztróvszky József (1818-1899) [1. sz. kép] 1848-ban a Szeged-Belvárosi Első Nemzetőr század századosa, a honvédtoborzás egyik szervezője volt, s még ugyanebben az évben a forradalmat és szabadságharcot támogató Szeged polgármesterévé választották. E mellett országgyűlési képviselő, később megyei főtörvényszéki bírói is. 1848. október 4-én ő köszöntötte Kossuthot Szegeden. 1849. július 30-án Aradra, innen Világosra ment, ahol az oroszok fogságába került. A forradalom és szabadságharc alatti tevékenységéért az osztrákok hadbíróság elé állították. Halálra ítélték, amit később várfogságra változtattak. Josephstadtban raboskodott, ahonnan 1855-ben szabadult.

4 Osztróvszky fogsága idején, 1853-ban készítette a 2-6. képen látható házi-oltárát. [Iparművészeti gyűjtemény ltsz. 99.5.1.] 1899-ben került a múzeum gyűjteményébe. 3/1899-es számon vette lajstromba Reizner János múzeumigazgató. Hársfa, rendkívül aprólékos, áttört faragásokkal díszített darab. Összhatását tekintve gótikus jellegű, de lényegében többféle stílusjegyet fölhasználva készült egyedi mű.

5 Az erősen szennyezett és sérült műtárgyat Pál László, a Móra Ferenc Múzeum restaurátora állította helyre 1999-ben. Tisztítás után a törött részeket összeragasztotta, és a hiányzókat, melyek a tárgy szimmetrikus kialakításából adódóan pótolhatóak voltak, műgyantából egészítette ki, tömőanyagként fűrészport használt. A hiányzó faragványokról szilikongumi negatívot vett, és szintén műgyantából készített másolatokat alkalmazott.

6 II. Művészi szempontból kevésbé „kvalitásos", de rendkívül érdekes az 1870ből fönn maradt hat darab rabkártya. [17-23. sz. kép. Tárgyi gyűjtemény ltsz.: 50.40.1-6.] A börtönben sok minden tilos volt. Egy korabeli újságcikk szerint tilos volt a pipa, kés, bor, pálinka. De tilos volt „a kártya, vagy egyéb játékeszközök... Egy ilyen börtönben

1 olykor hét, nyolc ember is együtt van, s míg három vagy négy játszik, azalatt a többi hasonlóan valamely tiltottabb foglakozást űz, mint például dohányt vág, fából pipát, tükröt, feszületet farag, amiért az intelligensebb (pénzesebb) kollégák adnak egy-egy garast olykor. Tiltott dolog volt tehát minden szerencsejáték, így a kártya is, mely tilalmat azonban a foglyok gyakran áthágták. Mivel kényszerhelyzetben voltak, a kártyákat maguk készítettek. így jött létre az a rabkártya, melynek megmaradt darabjait ma is a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzik. Az egyedülálló műtárgyakról Tö4 HABERMANN Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgárcsaládok történetéhez. Szeged, 1992. 206-207. 1. 5 A múzeum korabeli leltárkönyvében bejegyzésként szerepel: „Gótikus oltárforma, áttört faragású. O. J. nyug. kúriai tanácselnök josephstadti 1852 évi (!) nehéz fogságban faragta." 6 Pál László restaurátori munkájáról készült beszámolója alapján. 7 Azaz cellában. 8 A Vasárnapi Újság 1868-as tudósítását idézi CSUKOVITS Anita-FORRÓ Katalin: A büntetésvégrehajtás és a rabművészet története Magyarországon a kezdetektől a 20. század közepéig c. tanulmánya. Kézirat.